A helyszín Finnország fővárosa, Helsinki, a téma pedig a gyalogos-, és biciklisgázolások. És miért pont Helsinki? Mert itt elérték, hogy a tavalyi évben egyetlen egy gyalogos és biciklis sem halt meg, nézzük, miért!
A magyar közúti balesetek
A statisztikák szerint három fő tényező okozza a baleseteket: a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, valamint a kanyarodási szabályok megsértése. 2018-ban országosan több mint 1000 esetben, 2019-ben pedig több mint 800 esetben történt gyalogosgázolás kijelölt gyalogosátkelőhelyeken – ezek közül 2018-ban 30, 2019-ben pedig 29 eset volt halálos kimenetelű. Naponta átlagosan három baleset történik zebrákon, ezekből havonta több végződik a legrosszabbul.
Máshol már megoldották?
Ne higgye senki azt, hogy csak Magyarországon történnek balesetek, ez nem így van. Viszont sok helyen megtették már a kellő lépéseket annak érdekében, hogy a gyalogosgázolásokat megelőzzék. 2019 volt az első év, amikor egyetlen egy gyalogos és kerékpáros sem vesztette életét Helsinkiben közlekedési baleset következtében. A finn fővárosban egyébként több mint másfél millióan élnek, összesen három halálos áldozatot követeltek a közlekedési balesetek, egy autós és két motorkerékpáros sérült súlyosan, az ő életüket nem tudták megmenteni. 1960 óta regisztrálják a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát, azóta a norvég fővárosban. Oslóban fordult elő hasonló eset.
Helsinkiben már régóta küzdenek a közlekedési balesetek ellen
Az elmúlt években mindent megtettek a finn fővárosban azért, hogy az elhunytak száma folyamatosan csökkenjen, a 2010-es években ez a szám átlagosan évi hétre esett vissza – korábban, az 1980-as, 1990-es években nagyjából 30 ember vesztette életét az utakon, legtöbbjük gyalogos volt. 1965 volt a leggyászosabb év, amikor is 84 ember vesztette életét közlekedési baleset következtében.
A kulcs a sebességkorlátozás
A város környezetéért felelős alpolgármester, Anni Sinneäki azt tette közzé közleményében, hogy a megnövekedett közlekedésbiztonság több tényező együttesének köszönhető. Az utakat fejlesztették, fokozták az ellenőrzéseket, biztonságosabbá váltak a járművek, valamint jobbak lettek a mentési szolgáltatások is. Ami viszont kulcsfontosságú volt, az a sebességhatárok csökkentése. 1970 óta folyamatosan csökkentették a sebességhatárokat, jelenleg a legtöbb lakott területen és a városközpontban mindössze 30 kilométer/óra a megengedett maximális sebesség, főútvonalakon 40, a külvárosi területeken pedig 50. Nálunk lakott területen belül 50-el, lakott területen kívül pedig 90-el lehet hajtani – azért ez elég nagy különbség.
