notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

188 éve hunyt el a nagy magyar nyelvújító

hirdetes

188 éve hunyt el a nagy magyar nyelvújító

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

1831. augusztus 23-án látta meg a napvilágot Kazinczy Ferenc, író, költő, a magyar nyelv megújításának vezéralakja. A kor irodalmi életének vezetője volt.

188 éve hunyt el a nagy magyar nyelvújító

Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

Élete

Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott. Édesapja, kazinczi Kazinczy József (1732-1784), Abaúj megyei táblabíró, édesanyja, nagybossányi Bossányi Zsuzsanna (1740-1812) volt. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, nagybossányi Bossányi Ferenc (1703–1786) Bihar vármegye főjegyzőjének, országgyűlési követének a házánál nevelkedett, ahol hétéves koráig magyar szón kívül egyéb élő nyelvet nem hallott. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. Igen művelt és felvilágosult szellemű apja ritka fogékonyságot tapasztalván fiában maga is örömest foglalkozott vele, társalogva és tanítgatva. Kazinczy 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta előkészítő osztályban.

A sárospataki évek

1769. szeptember 11-től tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba. Decemberben az iskolai küldöttség élén gróf Beleznay Miklós tábornokot neve napján annak bugyi birtokán üdvözölte, ezen az útján látta először Pestet.

hirdetes

1775-től a főiskolán a korábban már felvett jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, egy az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául tanult. 1775-ben, édesanyja biztatására közreadta első művét a Magyar Ország Geographica, az az Földi állapotjának Le-rajzolása címmel, amely Kassán jelent meg.

Mély hatást tett rá a főiskolának puritán szelleme; a sárospataki Rákóczi-névhez fűződő dicsőséges emlékek hazafias érzését táplálták, szellemi fejlődését a kollégium gazdag könyvtára mozdította elő, melyben szorgalmasan búvárkodott. Olvasta Anakreón műveit, a római klasszikusokat, Gessner pár idilljét, melyek nagyon megkapták figyelmét, és kezébe jutottak az éledő magyar irodalom friss termékei: a Kartigám és Bessenyei György művei. Apja eleinte katonának szánta, de jó szemmel nézte fia írói hajlamait is és mielőbb szerette volna egy nyomtatott könyvét látni. Amikor Kazinczy József 1774. március 20-án váratlanul elhunyt, az özvegy sürgette az atyai óhajtás teljesítését, és így jött létre, kissé rögtönözve, Kazinczy első műve, alig 16 éves korában: Magyarország geographikai, azaz földi állapotjának lerajzolása, melyet egynéhány fő geographusok munkájából kiszedegetett... (Kassa, 1775). A könyv példányait a vizsgálaton osztotta szét az anya. Szilágyi szuperintendens buzdította a fiút, de kifogásokat is tett, és Kazinczy annyira szívére vette a hideg fogadást, hogy nem kívánta nevét többé nyomtatásban látni. De anyjának és a család barátainak ösztönzésére nemsokára lefordította Bessenyeinek Die Amerikaner című németül írt elbeszélését, és anyjának ajánlva kinyomatta e címmel: Az amerikai Podoc és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése (Kassa, 1776). Bessenyei válasza, akinek a fordítást megküldte, serkentőleg hatott rá. Általában szívesen kereste már akkor az érintkezést a jelesebb férfiakkal, és ebben nagy segítségére volt az a finom és közlékeny modor, melyet a családja köréből hozott. Jó protestáns és jó magyar létére felvilágosult gondolkodás és európai kultúra jellemezte.

hirdetes

Nagy befolyással volt fejlődésére az 1777. év, amikor Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Kazinczy ekkor járt először a császárvárosban, amelynek nagyszerű gyűjteményei, különösen képei egészen elragadták. Ritka műérzéke itt olyan kielégítésre lelt, amit addig nélkülöznie kellett. Sárospatakra visszatérve pedig a magyar irodalom két új tüneménye fogadta. Egyik Baróti Szabó Dávidnak új mértékre vett versei, melyek a klasszikus költészet versformáit kívánták behozni költészetünkbe, a másik Báróczi Sándor testőr írónak művészi prózában készült Marmontel-fordítása. Kazinczyra mind a versújító, mind a stílusújító kezdemény nagy hatást tett, végleg elhatározta, hogy író lesz, és a Báróczi koszorúja után fog törekedni.

Egy másik útján édesanyjával Kazmérba, később a bihari főispán, Andrássy István beiktatására Nagyváradra ment.

1779. július 15-én utolsó vizsgái után elbúcsúzott az iskolától.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
116 161
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 212 801
Közösség
hirdetes

Szótár

Takarító cég Budapest

Megbízható, gyors és alapos takarító cég Budapesten? A számos referenciával rendelkező... Tovább

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Fertő-Hanság  Nemzeti Park: Hazánk 10 Nemzeti Parkjának egyike. A Fertő–Hanság... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 75

Átlagos értékelés: 4.7

Magyarság