notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

250 évvel ezelőtt született az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja

250 évvel ezelőtt született az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

1769. augusztus 15-én született az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Bonaparte Napóleon. Fénykorában szinte egész Európa ura volt, törekvései és cselekedetei biztosították a modern Franciaország alapjait. Ha érdeklődsz a történelem iránt, akkor ezt a cikket mindenképp olvasd el!

250 évvel ezelőtt született az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja

Bonaparte Napóleon, (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Szent Ilona-sziget, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus. Ragadványnevein a korzikai vagy a kis káplár, ellenfelei a korzikai szörnynek és emberevőnek is nevezték. 1799–1804 között első konzul, 1804- től 1814/15-ig I. Napóleon (franciául Napoléon Ier) néven a franciák császára (Empereur des Français), az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A világtörténelemben az egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett hadvezér, a hadvezetés máig élő hatalmas ikonja. Eszméje Nagy Sándorét váltotta, aki Napóleon után a leghíresebb hadvezér még ma is a világon. Emellett mind a mai napig az egyik leghíresebb francia, ugyanakkor a leghíresebb korzikai is. Napóleon az elfoglalt területeken polgári törvényeket vezetett be, ezzel segítette a feudalizmus felbomlását, a modern, polgári államok létrejöttét.

A pápával kötött konkordátuma, valamint közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Seregei alig több mint egy évtized alatt majdnem minden európai ország ellen harcoltak, gyakran egyidejűleg, és Franciaország uralma alá vonták a kontinentális Európa nagy részét, hódítás vagy szövetség által. Sikereinek sorát a katasztrofális oroszországi invázió törte meg. Az ezt követő lipcsei vereség után, 1814-ben a szövetséges hadseregek betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítve őt. Elba szigetére száműzték, de a következő évben visszatért, és száz napra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. Hogy soha ne térhessen vissza, a győztes hatalmak az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt.

hirdetes

Fiatalkora

1769. augusztus 15-én született Napulione Buonaparte néven a korzikai Ajaccio városában, egy nyolcgyermekes család második fiúgyermekeként. (A Joséphine de Beauharnais-val kötött házasságának okmányán azonban születési dátumaként 1768. február 5. lett megjelölve). Korzika szigetét Franciaország nem sokkal a születése előtt vásárolta meg a Genovai Köztársaságtól. A franciásabban csengő Napoléon Bonaparte nevet azonban csak később vette fel, majd családjától is megkövetelte a névváltoztatást.

hirdetes

A korzikai Buonaparték toszkánai kisnemesi család leszármazottai voltak, akik a 16. században telepedtek le Korzikán. A családban mindig korzikai nyelven beszéltek. Élete végén, a Szent Ilonán töltött száműzetésében is volt a társaságában egy korzikai inas, akivel anyanyelvén tudott társalogni, hogy senki se értse. Édesapja Carlo Buonaparte ügyvéd volt, akit 1777-ben Korzika képviselőjévé neveztek ki XVI. Lajos francia király udvarában. Napóleonra gyermekkorában leginkább édesanyja, Letizia Ramolino volt hatással. Szigorú nevelése segített megfékezni az ifjú Bonaparte izgágaságát. Egy bátyja volt, Joseph, a többi testvére: Lucien, Élisa, Louis, Pauline, Caroline és Jérôme fiatalabb volt nála. Napóleont a második születésnapja előtt, 1771. július 21-én keresztelték meg az ajacciói katedrálisban.

1778 decemberében még tízéves sem volt, amikor édesapja magával vitte Franciaországba, ahol néhány hónapig az autuni kollégiumba járt, majd ösztöndíjasként május 15-én beíratták a Brienne-le-Château-i királyi katonai nevelőintézetbe. Öt évet töltött itt. Ahogy később Bourienne – iskolatársa és barátja – elbeszélte, Bonaparte rendkívüli képességekről tett tanúságot a matematikában, és ebben a tárgyban mindig osztályelső volt. Kitűnő eredményeket ért el a történelemben, a földrajzban és más tantárgyakban is, a latin és a német nyelv kivételével, nyelvérzéke nem volt. Írása viszont egyszerűen olvashatatlan volt és ez nem is változott. Az ekkor még harcos franciaellenes nézeteket valló korzikai hazafi – Napóleon – sorozatosan összetűzésbe került iskolatársaival. Némettanára, egy bizonyos Bauer idiótának és tehetségtelennek nyilvánította az ifjút. Miután 1784-ben befejezte a brienne-i iskolát, tüzér hadapródként a párizsi École Royale Militaire katonai iskola diákja lett. 1785 szeptemberében Laplace előtt tette le a tiszti vizsgát, és hadnaggyá (egyes források szerint alhadnaggyá) nevezték ki.

1786 januárjában lépett szolgálatba. A valence-i és az auxonne-i helyőrségekben szolgált 1789-ig, a forradalom kitöréséig. Ekkor sem hagyta abba a tanulást; sokat olvasott, elsősorban hadászati, harcászati és történelmi tárgyú műveket.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
233 784
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
4 895 791
Közösség
hirdetes

Szótár

Panorámás ingatlan

Egy panorámás ingatlan valóban örök befektetés. A kilátás, amelyben a lakás... Tovább

Cserhát

Cserhát: A nagy magyarországi hegyek egyike. A Cserhát Magyarország északi részén az... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 99

Átlagos értékelés: 5.0

Történelem