notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

30 éve halt meg Kádár János

30 éve halt meg Kádár János

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

30 éve halt meg Kádár János

Kádár-korszak

1956 November 21-én Kádár János írásos garanciát adott Edvard Kardelj jugoszláv miniszterelnök-helyettesnek, hogy Nagy Imrét és társait nem fogják felelősségre vonni: „Az ügy lezárása érdekében a magyar kormány […] ezúton írásban is megismétli a szóban több ízben tett kijelentését, hogy Nagy Imrével és csoportja tagjaival szemben múltbéli cselekedeteikért nem kíván megtorlást alkalmazni. Tudomásul vesszük, hogy ily módon a csoport számára nyújtott menedék megszűnik, ők maguk a jugoszláv nagykövetséget elhagyják, és szabadon távoznak saját lakásukra.”

November 22-én a Nagy Imre és társai lemondtak a menedékjogukról és bízva a magyar kormány által tett bántatlansági ígéretben, a jugoszláv követség épületét elhagyták. A megszálló szovjet csapatok – megszegve a jugoszlávokkal történt megállapodást – azonnal őrizetbe vették őket, Nagy Imrét autóbusszal a mátyásföldi szovjet laktanyába vitték (az épület ma a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karához tartozik).

Kádár 1956. november 26-i rádióbeszédében büntetlenséget ígért a tömegmegmozdulások résztvevőinek, igaz, hogy az „ellenforradalmárok, ellenforradalmi uszítók” felelősségre vonását is meghirdette.

„Ha nem néznénk a világkommunizmus érdekeit, Nagy Imre bandája már rég a föld alatt lenne” – Kádár János.

Szavait sokan úgy értelmezték, hogy nem lesz megtorlás, a következő években azonban 1956-os tetteik miatt százakat végeztek ki és tízezreket börtönöztek be vagy internáltak, amihez az első indíttatást Kádár salgótarjáni beszéde adta, melyben Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolta és árulónak nevezte: „Nagy Imre, Losonczy Géza, Háy Gyula meg Zelk Zoltán igenis szította a fegyveres támadást a Magyar Népköztársaság ellen és védelmezte a forradalmi erők megmozdulása után is az ellenforradalom ügyét”.

1957 februárjában az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, majd júniusban az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titkára. Meghirdette az úgynevezett „kétfrontos harcot”. 1958 januárjában lemondott a Minisztertanács elnökségéről. 1958. január 28. és 1961. szeptember 13. között államminiszter. 1958-ban hozzájárult a Nagy Imre-perhez, tudomásul vette elítélését és kivégzését. Kádár Nagy Imre kivégzését még akkor is szükségesnek ítélte, amikor ahhoz már a szovjet vezetés sem ragaszkodott. 1958-tól országgyűlési képviselő. 1961. szeptember 13. és 1965. június 30. között a Minisztertanács elnöke. 1964-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. 1965-ben az MSZMP KB első titkára. 1965 novemberében az Elnöki Tanács tagja.

hirdetes

A hatvanas évek első felétől kezdve lényeges szempontja volt a jobb életkörülmények kialakítása (melynek hatására a következő mintegy két és fél évtizedet a közbeszéd később „gulyáskommunizmusnak” nevezte el), többek között azért, nehogy megismétlődjenek az 1956-os események a rossz életkörülmények miatt. Kádárnak emiatt később szinte el is felejtették a forradalom megtorlásában játszott szerepeit, és a nép többségének a szemében afféle atyai vezetővé, „jó királlyá” vált.

1968 augusztusában jóváhagyta a „prágai tavasz” elfojtására küldött Varsói Szerződés csapataiban való részvételt, de előtte mindent megtett, hogy a csehszlovákiai bevonulásra ne kerüljön sor. Azt csak abban az esetben tartotta megengedhetőnek, ha az ellenforradalmi erők felülkerekednek. Kádár János többször is tárgyalt Alexander Dubček csehszlovákiai vezetővel, hogy elkerüljék a Varsói Szerződés csapatainak bevonulását. Tárgyalásai azonban nem vezettek eredményre.

1968-ban hozzájárult az új gazdasági mechanizmus néven Nyers Rezső és társai által kidolgozott gazdasági terv bevezetéséhez, nagy reményeket ébresztett ez a terv Magyarországon, de sajnos a szovjetunióbeli sztálinista vonal megerősödése nem kedvezett a magyar gazdasági reformok megvalósításának, az új gazdasági mechanizmus „bevezetése” megtorpant.

1981-ben a lengyel ellenzéki „Szolidaritás mozgalom” erősödésekor a szovjet pártvezetés '56 és '68 mintájára katonai bevonulást tervezett. Kádár ezt határozottan ellenezte, megmondva, hogy semmiféle katonai segítséget nem nyújt a Varsói Szerződés csapatainak a lerohanásra. A szovjetek végül szükségállapot kihirdetésére szólították fel a lengyel kormányt. 1985 márciusában a Központi Bizottság főtitkára lett. 1988 májusában a romló egészségi állapotú politikust pártfőtitkári tisztségéből fölmentették és kikerült a Politikai Bizottságból, s noha névleg az MSZMP elnöke lett, minden hatalmát elvesztette. 1989. április 12-én a párt Központi Bizottságának zárt ülésén beszélt utoljára nagyobb közönség előtt, mintegy elszámolásképpen párttársai és önmaga előtt. Az egyórás beszéd zavaros, nehezen követhető, és az agg Kádár lelkiismereti válságát tükrözi. Egyesek, például Pozsgay Imre véleménye szerint Kádár utóda, Grósz Károly intézte úgy, hogy a szellemileg már nem teljesen ép pártfőtitkár felszólalásával lejárassa magát, és ezzel meggyorsítsa a menesztését, így Kádárt végül 1989 májusában fölmentették pártelnöki tisztségéből is, emellett központi bizottsági tagságától is megfosztották.

hirdetes

Halála

1989. július 6-án halt meg, éppen azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróságon kihirdették Nagy Imre és társai rehabilitációját. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy a bejelentés közben a teremben az emberek egymás kezébe adtak egy papírt, amire a következő szöveg volt írva: „meghalt Kádár János”.

Németh Miklós volt kormányfő szerint Kádár halála előtt papot (név szerint Bíró Imre pasaréti plébánost) hívatott magához. Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke viszont egy interjúban azt nyilatkozta, hogy sem Németh Miklós, sem Grósz Károly (Thürmer visszaemlékezései szerint Grósz volt az, aki megkapta mindennap a kórház jelentését Kádár egészségi állapotáról, és nem Németh) nem volt ott Kádár János halálos ágyánál, és erősek a kételyei ezen hír valóságtartalmában.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
346 513
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
4 170 816
Közösség
hirdetes

Szótár

Törcsvári kastély

Törcsvári kastély: Brassótól 30 km-re, Törcsvár falu mellett helyezkedik el a törcsvári... Tovább

Balázsjárás, Gergelyjárás

Balázsjárás, Gergelyjárás: A naptár szerinti utolsó téli hagyományőrző ünnep. Február... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 113

Átlagos értékelés: 5.0

Magyar történelem