notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

355 éve köttetett a magyarok számára kedvezőtlen vasvári béke

355 éve köttetett a magyarok számára kedvezőtlen vasvári béke

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

A vasvári béke, németül: Frieden von Eisenburg, törökül: Vasvar Antlaşması, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664. augusztus 10-én 20 évre kötött békeszerződés volt, ami az 1663–64-es török elleni háborút zárta le. A béke alapvetően a szentgotthárdi csatával kialakuló status quo 20 évre szóló fenntartását irányozta elő, mert mindkét aláíró fél fontosabbnak látta erőforrásait az egyéb frontokon folytatott konfliktusai céljára átcsoportosítani. A kortárs magyar közélet jelentős része, főleg a franciákkal kapcsolatot tartó rendi ellenzék és nyomukban a magyar történetírók zöme szégyenletesnek és megalázónak nevezte a békét, hangoztatva, hogy a győztes csata ellenére a török megtarthatja hódításait.

355 éve volt a vasvári béke

Az Oszmán Birodalom 1663-ban a korábbi egyezményeket megszegve hadat üzent a Habsburgoknak. Magyarországot készületlenül érte a támadás. 1663-ban a törökök nagy támadó hadjáratukkal bevették Érsekújvárt. A nagyvezírnek, Köprülü Ahmednek feltett szándéka a Királyi Magyarország és a cseh területek elfoglalása, hogy ezáltal könnyebben meghódíthassa Bécset.

I. Lipót magyar király Zrínyi Miklós grófot nevezte ki a hadsereg főparancsnokának. Azonban a bécsi udvar Zrínyit politikai ellenfélként kezelte, ezért Lipót visszavonta fővezéri kinevezését és Raimondo Montecuccolit nevezte ki helyette, aki azt az utasítást kapta, hogy csak akkor bocsátkozzék harcba, ha a török Bécset fenyegeti. A következő évben a keresztények több győzelmet is arattak a törökökön, igaz Zrínyiújvárt elvesztették. Egyes források szerint Szentgotthárdnál Montecuccoli nyílt csatában felülkerekedett a nagyvezír ötszörös túlerőben levő hadán. Montecuccoli az utasításnak megfelelően nem engedte megtámadni vagy provokálni a török hadat, pedig az már hidat kezdett verni a Rábán. Az alá rendelt francia Jean de Coligny-Saligny és Nádasdy Ferenc gróf a határozott parancs ellenére megtámadta a törököket és visszaszorították őket a Rába túlsó partjára. A törökök a rettegett Zríni-oglu (Zrínyi Miklós) nevét kiabálva menekültek. Montecuccoli a magáénak vallotta a győzelmet.

hirdetes

A békekötés tartalma

Az egész háború alatt a császári vezetés állandóan tárgyalt és alkudozott a nagyvezírrel, s a szultánnal a béke megkötését illetően. A háborút mindig is kerülni akarták az osztrákok, egyrészt mert nyugat-európai ügyeikkel voltak elfoglalva, s fő ellenfelüknek inkább a franciákat tartották. Mivel a francia csapatok is részt vettek a török elleni háborúban, s nagy sikereket értek el, ez irigykedéssel töltötte el a Habsburgokat, akiknek mindez még presztízsveszteséget is jelentett. Erősen befolyásolta tettüket még az is, hogy a magyar rendek támogatást kerestek a Napkirálynál és szövetségre léptek a francia-barát Rajnai Szövetséggel, melyet a Habsburgok németországi befolyásának csökkentésére hoztak létre. Valószínűleg az osztrákok tartottak attól, hogy mind a szövetség, mind Franciaország támogatni fogja Magyarországot egy esetleges függetlenségi törekvésében. Nemsokkal a szentgotthárdi csata után az udvar megbízta Simon von Renigert, aki végig a török táborban tartózkodott, hogy tárgyaljon Köprülü nagyvezírrel a békéről. Előzőleg már Nándorfehérvárnál felkínálta ezt neki.

A tárgyalások Vas vármegye akkori székhelyén Vasváron zajlottak. Von Reniger bár többféle ajánlatott tett a nagyvezírnek, azonban ő ragaszkodott ahhoz, hogy Zrínyiújvár soha többé ne épüljön fel. A béke szövegének alapját a zsitvatoroki béke szövege alkotta, amit a vasvári az azóta kötött szerződésekkel együtt megerősített és néhány új ponttal egészített ki. A lényege, bizonyos egyensúlyi helyzet fenntartása a két hatalom között. Zrínyiújvár nem épül fel soha többé, s az osztrák kivonja csapatait Erdély területéről, a török pedig nem állomásoztat semmilyen katonaságot, ugyanakkor a korábbi török elleni harcokat vezető II. Rákóczi György és Kemény János fiai közül nem kerül ki uralkodó, hanem I. Apafi Mihály marad az ország fejedelme. Lerombolják továbbá Székelyhíd várát, IV. Mehmed kezében maradhat Érsekújvár Vára, míg Gután császári helyőrség maradhat, hasonlóan Szabolcs és Szatmár váraiban, valamint a hajdú kerületekben is. A töröké lett azonkívül Lugos, Karánsebes és Jenő vára.

hirdetes

Emellett egy osztrák-török kereskedelmi szerződés is köttetett, amely az Udvar reményei szerint megtöltheti a mindig üresen tátongó kincstárat. I. Lipót kezében megmaradhatott Szabolcs és Szatmár, Erdély pedig megmaradt korábbi állapotában, így kivonták onnan az összes osztrákot. Továbbá az Udvar és a porta egymásnak 200 ezer forint értékű ajándékokat küldött és Lipótnak nem kellett adót fizetnie a szultánnak.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
303 680
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
4 127 983
Közösség
hirdetes

Szótár

1896-os millenniumi ünnepségek

1896-os millenniumi ünnepségek:  Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország... Tovább

November

November: az ősz és tél határán helyezkedik el az év 11. hónapja. A természet elhal és... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 86

Átlagos értékelés: 4.7

Magyar történelem