notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A modern magyar prózaírás kiváló mestere

hirdetes

A modern magyar prózaírás kiváló mestere

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

141 éve, 1878. október 21-én született Krúdy Gyula, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Országos hírnevet és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és A vörös postakocsi című regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

A modern magyar prózaírás kiváló mestere

Szécsénykovácsi Krúdy Gyula, író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. 1878. október 21-én született Nyíregyházán és 1933. május 12-én hunyt el Budapesten. Gyakrabban használt álnevei: Ábrándi, Alföldi remete, Balatoni remete, Fráter Julius, Gyula bácsi, Jó barát, Kuruc levente, Mélacsai, Mézes­kalácsi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Pletykási, Régi ablakok alatt sétáló, Rezeda úr, Rezeda Marcell, Szigeti harkály, Szigeti remete, Szigeti sétáló, Szindbád, Templárius, Török Gedeon.

Származása, ősei

A nemesi származású szécsénykovácsi Krúdy család sarja. Apja, Krúdy Gyula (1850-1900) dzsentri, jómódú ügyvéd, kisnemesi gyökerekkel, anyja, Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédje, alacsonyabb származású volt. Csak tizedik gyermekük születése után, 1895-ben kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Amikor nagyapja megtudta, hogy a család szobalánya, az akkor 18 éves Csákányi Julis gyermeket vár fiától, haragjában elcsapta a szolgálólányt a háztól, aki pár hónapig terhesen kőművesek mellett dolgozott. Apja azonban szobát bérelt számára, és ezt látván a család is megenyhült, a szolgálólányt, immár fiuk párjaként visszafogaták. Krúdy szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetően jól ismerte a szegénység és a gazdagság világát is ami írói munkásságán lépten-nyomon felfedezhető. Anyjától, s talán még inkább nagyanyjától, Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémsága bizonyára Krúdy nagyapjától, a 48-as honvéd vitéztől és legendás nőcsábásztól ered. Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni, élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle, nem ügyvéd.

hirdetes

A Krúdy család ősei Zólyomból származnak, a XVII. században nyertek címeres nemeslevelet. A család egyes ágai evangélikusok, mások, így Krúdy Gyula ősei is katolikusok. Utóbbiak Nógrád megyében, Szécsénykovácsi faluban voltak törzsökösek a XVIII. század közepétől. Az író is sokszor megfordult a faluban, nagy hatással volt rá a vadregényes nógrádi táj, s nagyapja, a 48-as honvéd százados, még inkább annak testvére, Krúdy Kálmán, a forradalom leverése után sokáig rebellisként a császári erőket zaklató, fosztogató zsivány élete. Krúdy sok elbeszélése és regénye a családi legendákból és valóban megesett történetekből táplálkozik.

Nagyanyja, Radics Mária szintén az író történeteinek egyik központi alakja, igazi párja volt Krúdy nagyapjának. Habár az öreg állandó kicsapongásai miatt 25 év házasság után az asszony elvált tőle, élete végéig bánta, hogy otthagyta a „gróf urat”. Titkon azt remélte, hogy élete nagy szerelme, akivel 1849-ben együtt táncolt 16 évesen a komáromi várfalon, miközben 15 ezer fős osztrák hadsereg ostromolta a várat, egyszer visszatér hozzá. Persze lehet, hogy a várfokon táncolós történet, amint sok más családjával kapcsolatos története, inkább csak Krúdy fantáziájának szüleménye volt. Nagyanyja amolyan XIX. századi ezotériás ezermester volt, az álomfejtés, tenyérjóslás, gyógyítás és kuruzslás magasiskoláját űzte, amiben egyik legértőbb és legodaadóbb partnere az író volt, aki álmoskönyvében gyakorlatilag az ő álomfejtéseit adta közre.

hirdetes

Gyermek- és ifjúkora, a pályakezdés évei

Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, az alsó gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887/1888, I. osztály) és Podolinban (1888–1891, II-IV. osztály), a felsőt ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíróskodott. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozik. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
139 539
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 236 179
Közösség
hirdetes

Szótár

Meteor-barlang

Meteor-barlang: Magyarország egyik legnépszerűbb és legjelentősebb barlangja. Bódvaszilas... Tovább

Buda

Budapest városrésze, mely inkább gyűjtőfogalomnak tekinthető.A közhiedelem szerint ez a... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 1

Átlagos értékelés: 5.0

Magyar