notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A Szabad Európa Rádió, a szocializmus „különösen veszélyes ellensége”

hirdetes

A Szabad Európa Rádió, a szocializmus „különösen veszélyes ellensége”

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

A Szabad Európa Rádiót és testvérszervezetét, a Szabadság Rádiót (SZER, angolul Radio Free Europe/Radio Liberty) az Amerikai Egyesült Államok kormánya hozta létre a hidegháború kezdetén azzal a céllal, hogy híreket és információkat sugározzon Kelet-Európába, Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre azokba az országokba, ahol „a kormányzatok betiltották vagy akadályozzák az információk szabad áramlását”. A SZER 42 éven át közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét.

A Szabad Európa Rádió, a szocializmus „különösen veszélyes ellensége”

A Szabad Európa Rádiót hivatalosan az amerikai kormány által létrehozott National Committee for a Free Europe nevű szervezet alapította 1949-ben az antikommunista propaganda céljaira. A főleg a Szovjetunióba sugárzó Szabadság Rádió két évvel később jött létre, majd a két szervezet 1976-ban egyesült. Az érintett kommunista kormányok gyakran küldtek hírszerzőket a két szervezetbe, több ilyen beépülés tartós sikerrel járt. A rádió adásait emellett igyekeztek elektronikusan zavarni, vételi lehetőségeit korlátozni.

A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió a kezdetektől 1972-ig költségvetési támogatást kapott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA). Az első években a CIA és az amerikai külügyminisztérium irányelveket dolgozott ki a rádió számára, a későbbiekben a rádió által képviselt politikai irányvonal a hivatalos szervek és a szerkesztőség tagjai közötti konzultáció során alakult ki.

Története

A rádió megalakulását a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok indokolták. A Szovjetunió kiterjesztette hatalmát Kelet-Közép-Európára és ráerőltette saját társadalmi rendszerét. Ennek következményeként sokan menekültek Nyugatra, leginkább az Amerikai Egyesült Államokba. Az Egyesült Államok kormánya a szovjet terjeszkedés feltartóztatása érdekében ezért kezdeményezte 1947-ben egy olyan szervezet létrehozását, amely a szovjet befolyás alá került kelet-közép-európai lakosság számára a polgári demokrácia értékeit kívánta sugározni. 1949. május 17-én New York államban bejegyezték a Szabad Európa Bizottságot (Committee for a Free Europe), amelynek osztályaiként megalakultak a Nemzeti Bizottmányok (1949. július 21-én a Magyar Nemzeti Bizottmány) és 1949 decemberében a Szabad Európa Rádió. New Yorkban megkezdődött a Magyar Osztály megszervezése, munkatársainak kiválasztása. 1950. augusztus 4-én kísérleti jelleggel beindították a magyar nyelvű adást. A New Yorkból sugárzott műsor naponta kétszer jelentkezett, s főleg híreket közvetített. 1951 májusában a SZER európai központja Münchenbe került át. 1951. október 6-án már Münchenből adta magyar nyelvű egész napos műsorprogramját a Szabad Európa Rádió.

hirdetes

Az 1950 augusztusában megindult magyar adások hangszalagjait kezdetben repülőgépen Athénba szállították, majd egy hajón lévő rádióállomás sugározta Magyarországra. 1951 és 1962 között a rövidhullámú magyar adások nagy részét a München melletti Holzkirchenből, ezután Portugáliából sugározták. A magyar osztály 81 munkatárssal dolgozott.

Az 1956-os forradalom közvetítése

A SZER tevékenységének egyik legtöbbet kritizált fejezete az 1956-os forradalom alatti működése. A Magyar Osztály munkatársai a hazai viszonyok hézagos ismerete ellenére az események közvetítésére vállalkoztak. Az amerikai vezetéstől nem kaptak irányítást a magyarországi események kezelésére, mert őket is váratlanul érte a fegyveres konfliktus.

A szerkesztőket gyakorta átgondolatlan és szubjektív kommentjeik jellemezték. Szinte végig hibásan ítélték meg Nagy Imre szerepét, sőt a szovjet csapatok behívását is vele hozták párhuzamba. Radikális rendszerváltást követeltek. Gyakorlati tanácsokat adtak az egyenlőtlen fegyveres harchoz, s ezzel számos értelmetlen áldozatot okoztak. Később pedig a fegyverek megtartására szólítottak fel.

hirdetes

A forradalom két hete alatt a magyar szerkesztőség egyetlen alkalommal sem ült össze azzal a szándékkal, hogy az eseményeket átgondolja, a követendő utat és magatartást eldöntse. A szerkesztőség munkáját végig a rögtönzés jellemezte. Nem járt sok haszonnal az sem, ha például New Yorkból politikai vonatkozású utasítás érkezett. Mintha a Szabad Európa Rádió is követte volna azt a szervezetlenséget és spontaneitást, amely a magyar forradalmat jellemezte.

A magyar forradalom leverése után a megosztott nemzetközi közvélemény nyomására amerikai és európai vizsgálat indult a SZER szerepéről, amely azonban nem zárult érdemi eredménnyel. Az NSZK kormánya s a CIA tagadta, hogy a rádió fegyveres segítséget ígért volna Nyugatról a magyar felkelőknek. Sőt állítólag a CIA-nak fogalma sem volt arról, hogy a magyar szekció valójában mit is sugárzott. Mikes Imre azonban húsz évvel később nyilvánosságra hozott egy Budapestről kapott levelet: „Kedves Uram! Ön ma egy éve, 1956. október 28-án azt mondta Reflektorában, hogy ifjaink, ne tegyétek le a fegyvert! Az én fiam 21 éves volt, leendő orvos, szintén nem tette le. Most jövök a sírjától. Erről mit gondol, tisztelt Uram? D. Istvánné.” (Magyarország a Szabad Európa Rádió hullámhosszán, 1951–1956; Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat Kiadó, Budapest, 2005, 346 oldal)

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
99 971
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 539 761
Közösség

Szótár

Margit híd

Margit híd: Budapest főhídjainak egyike. A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a... Tovább

Egerszegi Krisztina

Egerszegi Krisztina: Magyarországnak 3, 5-szörös olimpiai bajnoka van, Egerszegi Krisztina az... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 1

Átlagos értékelés: 5.0

Magyar történelem