notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A zsenik legfurcsább kattanásai

hirdetes

A néma Einstein, a kialvatlan Edison – a zsenik legfurcsább kattanásai

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

A vélekedés szerint a zsenialitást és őrületet a legtöbbször csak egy hajszál választja el egymástól: a világ legelmésebb feltalálói és legsikeresebb írói gyakran elképesztően furcsa, már-már beteges elme-trükkökkel érték el, hogy halhatatlanná váljanak. Összegyűjtöttük párat a világ valaha élt legnagyobb zsenijeinek hóbortjaiból.

A zsenik legfurcsább kattanásai

Albert Einstein

Einstein nem csupán zseni volt, hanem igazi csodabogár is, a szó minden értelmében. Gyerekként jóval később tanult meg beszélni a többieknél, így a szülei orvostól orvosig hordták, hogy mi baja lehet a „kissé lassú felfogású” gyereknek.

Einstein ugyan sokáig valóban nem beszélt, ám rengeteget gondolkozott: figyelte a világot, és szavak nélkül jött rá az univerzum legkülönfélébb összefüggéseire. Amikor már folyékonyan beszélt, állandóan kérdezett: mindent tudni akart, minden érdekelte.

Felnőttként is fura figura maradt: a sofőrje szerint egyszer szemtanúja volt annak, hogy Einstein felvett egy szöcskét a földről, és megette azt. De gyakran ment madárlesre a hegedűjével, amelyen aztán órákon keresztül játszott, s közben megállás nélkül potyogtak a könnyei.

Agatha Christie

Agatha Christie élete során hatvanhat detektív-regényt vetett papírra, és tizennégy kötet novellát adott ki, ám soha nem volt íróasztala, vagy akár irodája. A legkülönfélébb helyeken szeretett írni: használt ugyan írógépet, ezt azonban mindig vitte magával a kis bőröndjében.

A Gyilkosság az Orient-expresszen című klasszikusát például egy szállodai szobában írta, de gyakran ült le a konyhában az ebédlőasztalhoz is, ahol órákon keresztül dolgozott. További érdekesség, hogy rendszerint a gyilkosság helyszínét járta körül először, jóval azelőtt, hogy a regény teljes cselekménysora megszületetett volna az elméjében.

hirdetes

Thomas Edison

hirdetes

Az amerikai elektrotechnikus, üzletember és feltaláló igen sajátos módszerrel interjúztatta a potenciális kollégákat. Minden tudósnak először egy tál levest kellett elfogyasztania Edison szeme láttára: arra volt ugyanis kíváncsi a zseni, hogy sózza-borsozza-e a delikvens a levest, mielőtt az első falatot a szája elé emelné. Aki igen, azokat kíméletlenül kiszórta a rostán.

Mi volt a lényege a furcsa módszernek? Edison arra volt kíváncsi, hogy a tudós prekoncepciókkal az elméjében lát-e a feladatnak, vagy teljesen nyitottan, kíváncsian „kóstol” (kísérletezik, tesztel) mielőtt munkához látna, és a már megismert adatok alapján dönt-e arról, mi lesz a következő lépés.

Számos kollégájához hasonlóan Edison sem szeretett aludni. A kétfázisú alvási ciklusban hitt, amelynek lényege, hogy kétszer három órát pihen csupán, hogy minél több ideje maradjon a munkára. Napjainkban a kétfázisú alvási ciklus újra reneszánszát éli, főként azok a kreatív elmék próbálkoznak meg vele, akik szeretnénk egyszerre pacsirták és baglyok is lenni. Sajnos a tanulmányok nem igazolják a kétfázisú alvási ciklus mellett állást foglaló zseniket.

Dr. Yoshiro Nakamatsu

Valószínűleg még soha nem hallottál a világ egyik legtermékenyebb felfedezőjéről, akinek a nevéhez – többek között – a floppy lemez feltalálása is fűződik. Dr. Yoshiro Nakamatsu több mint 3300 korszakalkotó felfedezés szülőatyja, azt azonban kevesen tudják, hogy meglehetősen bizarr módszerek segítségével jutott el a végső problémák megoldásaihoz.

A tudós hisz abban, hogy az oxigéntől megfosztott agy egészen kapacitása csúcsáig pörög fel, ezért egész életében úgy alkotott, hogy fulladás közeli állapotba juttatta magát. A víz alá merült, és addig várt, amíg teljesen kifogyott az oxigénből, és fulladozni kezdett: ekkor aztán, saját bevallása előtt a halál beállta előtti másodpercben, hirtelen bekattant előtte a helyes megoldás, megértette a problémát, amivel az íróasztala mellett hiába küzdött.

Makamatsu sikerének másik titka a 24 karátos aranyszoba, amelynek lényege abban rejlik, hogy kizárja a televízió- és rádióhullámokat, amelyek az őrült zseni szerint a kreatív folyamat kerékkötői. A szobában szögek sem lehetnek, mert Makamatsu elképzelése szerint „a szögek visszaverik a gondolatokat”. Érdekes elméletek, lássuk be.

Forrás: nuus.hu

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
71 671
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 511 461
Közösség

Szótár

Fafaragás

Fafaragás: Az építészetben is nagy jelentősége van a díszítő jellegű fafaragásnak, igazi... Tovább

Miskolci Nemzeti Színház

Miskolci Nemzeti Színház: Az egyik legnépszerűbb vidéki színháznak számít. Miskolc... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 120

Átlagos értékelés: 4.8

Érdekességek