notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Kiváló kiránduló- és üdülőhely a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja

Kiváló kiránduló- és üdülőhely a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Itt az ősz, megfelelő az idő egy jó kis kirándulásra. Mindenképpen érdemes ellátogatnod Dobogó-kőre, amely egy klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely. Kilátóiból pedig az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.

Kiváló kiránduló- és üdülőhely a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja

A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. A 19. század végen vált népszerű úticéllá. A hasonló nevű Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik.

Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb (és a Dunazug-hegyvidék negyedik legmagasabb) pontján, a Balti-tenger szintje felett 700 méter magasan emelkedik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágódott völgyek találhatóak, mint például a Rám-szakadék.

hirdetes

Éghajlat

A hegyen az átlaghőmérséklet minden évszakban a magyarországi átlag alatt marad, ami nyáron kellemesebb, télen pedig a hó megmaradása révén alkalmasabbá teszi a téli sportokra.

Történelem

hirdetes

A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. A 19. század végén a Magyar Turista Egyesület Thirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével elkezdte a turistautak kijelölését a környéken, mely a fővároshoz közeli fekvésének, a változatos erdei utaknak és a panorámának köszönhetően alkalmas kirándulóhely volt. Dobogó-kőn épült az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A faház mellett 1906-ban felépült a nagyobb kőépület.

A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogó-kőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját.

Közlekedés

Dobogókő Budapest felől a 11-es főúton, majd a Pomáz–Pilisszentkereszt útvonalon, Esztergom felől pedig Pilisszentlélek mellett elhaladva érhető el. Mindkét irányból megközelíthető helyközi autóbusszal is, a járatokat a Volánbusz, illetve a Vértes Volán üzemelteti. A Budapest felől érkezőknek a Volánbusz a H5-ös HÉV (Szentendrei HÉV) Pomáz állomásától kínál dobogókői eljutást.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
233 784
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
4 895 791
Közösség
hirdetes

Szótár

Eger

Eger: Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, Heves megye és az Egri járás... Tovább

Victor Vasarely

Victor Vasarely: 1908-ban született Pécsett. Eredeti neve Vásárhelyi Győző volt.Vasarely a... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 1

Átlagos értékelés: 4.0

Kirándulás