Régészeti felfedezések Magyarországon

16 régészeti felfedezés Magyarországon

SZ.F.
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Mivel Magyarország történelme során a római és oszmán birodalom befolyását is megtapasztalta nem csoda, hogy számos régészeti lelőhely található területén. A római erődítményektől kezdve az elrejtett városokon át egészen az ősfákig most felsorolunk 16-ot a legérdekesebb régészeti kincsekből, amelyeket Magyarországon fedeztek fel.

Magyarország régészeti felfedezései

A Dunai Limes részei

 

Aquincum

Az eredetileg a kelta eraviszkuszok által alapított város keletkezését időszámításunk után 89 körülre helyezik. Aquincum a római Pannonia Inferior fővárosa volt a Duna mentén. A hely valaha a Dunai Limes részét képezte, amely egy védelem céljából kialakított határvonal volt még a római birodalom idején. Maradványaira 1778-ban talált rá egy szőlősgazda, ezt követően pedig régészeti kutatások egész sorozata vette kezdetét a területen. Ma Aquincum az Aquincumi Múzeumban látogatható meg Budapesten.

 

Római erőd Tokod mellett

A néhai római erőd ásatási munkálatai 1893-ban kezdődtek meg, a későbbi évek során pedig több kutatás is újabb felfedezéseket eredményezett. Falak, tornyok és egy raktárépület is napvilágot láttak. A Pannóniai provinciát védelmező Dunai Limes részét képező erőd Tokod nagyközség közelében található meg, és felfedezhető fel szabadon.

 

Római erőd a Sibrik-dombon, Visegrádon

Budapesttől nem messze, Visegrád ad otthont néhány kifejezetten érdekes régészeti és építéstörténeti helyszínnek – beleértve egy, a Limeshez tartozó római erődöt is. Az erőd elrendezése és épületei közül több is láthatóvá vált a XX. században folytatott ásatásoknak köszönhetően, például függönyfalak és beltéri építmények is.

 

Lussonium Romkert

A Dunai Limes mentén található régészeti park Lussonium felújított maradványait tartalmazza, úgymint lakóhelyeket és az északi illetve a déli kapukat. A látogatók kedvükre bebarangolhatják a területet, az ásatások során talált ereklyéket pedig a Paksi Városi Múzeumban tekinthetik meg. A következő oldalon még több érdekesség vár! 

 

Magyarország régészeti felfedezései

A római dodekaéderek

Az üreges dodekaéder alakú római korból származó leleteket a mai napig homály fedi, nincs egyetértés ugyani ezen különleges tárgyak funkcióit illetően. Az elméletek szerint lehettek akár dobókockákhoz hasonló eszközök, gyertyatartók, vagy akár vallási szimbólumok is, ezek azonban csupán feltételezések. Több ilyen tárgyra is rábukkantak Magyarország területén, így talán végül sikerül kikövetkeztetni rendeltetésüket.

 

Turbék

A régészet egyik legnagyobb rejtélye az oszmán Szulejmán szultán szívének rejtekhelye, aki Szigetvár ostroma során hunyt el sátrában. Mivel nem akarta, hogy a katonák elveszítsék motivációjukat, ezzel veszélyeztetve az ostromot, a vezír titokban tartotta az uralkodó halálát. Idővel Szulejmán testét hazaszállították és eltemették, a legenda szerint azonban szívét egy arany ládikába rejtették és temették el a szigetvári csatamezőn. Az évek során Pap Norbert professzor átfogó régészeti feltárásokat végzett a szív urán kutatva, munkásságának köszönhetjük például Turbék felfedezése is.

hirdetes

 

A bükkábrányi ősfák

2007-ben a régészek 8 millió éves mocsárciprusokat találtak Bükkábrány falujában, amelyek az évmilliók során megőrizték eredeti alakjukat, ezzel pedig Európa egyik legegyedibb és legkülönlegesebb felfedezésévé váltak. A fáknak csupán a törzsük maradt meg, összesen 60 méterrel a felszín alá temetve. Ezeket azóta már a felszínre hozták, a Bükki Nemzeti Parkba érkezők pedig a látogatóközpontban tekinthetik meg őket. A bükkábrányi ősfákról többet ide kattintva tudhatsz meg! 

 

Magyarország régészeti felfedezései

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Magyarország déli részén, Pécsett találhatóak a Római Birodalom korában épített sírkamrák, amelyek az UNESCO Világörökség részét képezik kulturális, építészeti és művészeti jelentőségüknek köszönhetően. A falfestményekkel épített, felszín felett megépített sírkamrák fontos részét képezik a római kultúra megismerésének – egy mauzóleumból, kápolnából és néhány sírkamrából áll össze.

 

hirdetes

Középkori zsidó imaház

A XX. század középső részében felfedezett budapesti zsidó kápolnában a látogatók megtekinthetik a falakat díszítő héber feliratokat és a középkorból származó zsidó sírköveket. Az ide érkezők továbbá közelebbről is megismerhetik a budapesti zsidók történetét.

 

Iseum

Az időszámításunk kezdete után néhány évtizeddel épült, Ízisz-istennő tiszteletére felhúzott szentély ásatási folyamatai a XX. század közepén kezdődtek meg. Azóta a szentélyt felújították és újjáépítették. Ma az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház részét képezi.

Magyarország régészeti felfedezései

A Török Gyűjtemény

1526 és 1699 között Magyarország az Oszmán Birodalom kezében volt, ebből az időszakból pedig számos lelet került elő az ország területén. A használati- és dísztárgyak bepillantást nyújtanak Magyarország török történelmébe. Ezek nagy része a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

 

Az Őskori Gyűjtemény

A történelem több korszakából származó leleteket bemutató gyűjtemény az őskőkorszaktól kezdve egészen a vaskorig mutatja be a különböző tárgyakat. Ezek a Nemzeti Múzeum Őskori gyűjteményében tekinthetők meg. A XIX. század óta folyó ásatások során számos tárgyat fedeztek fel, ideértve ékszereket és fegyvereket is. Ez lehetővé tette a múzeum számára, hogy egy sokkal átfogóbb képet fessen ezen korszakokról.

 

A Népvándorláskori Gyűjtemény

A magyarok történelmének egyik legjelentősebb szakaszából, a Hunok, Avarok és más csoportok vándorlásainak idejéből származó gyűjtemény több mint 100 ezer különböző darabból áll. Gazdag műemlékek, mint például a Csorna városában talált hun diadém és más értékes tárgyak – amelyek közül több származik temetőkből – alkotják ezt az átfogó kollekciót.

 

Magyarország régészeti felfedezései

Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum

Gorsium felfedezését követően a XX. század közepén kezdték meg az ásatásokat a néhai római város területén. A lelőhelyen először a bazilika került feltárásra, mielőtt a további ásatások során egy méretesebb római település maradványaira bukkantak. Az ásatások a mai napig folytatódnak, a már felfedezett részeket pedig a szabadtéri múzeumban tekinthetjük meg.

 

Százhalombatta-Földvár

Egy, még a bronzkorból származó lelőhely, amely még mindig feltárás alatt van. A Duna partján található Százhalombatta-Földvár egyre tisztább betekintést nyújt a bronzkori (időszámításunk előtt 2000-1400) élet sajátosságaiba.

 

Üllő5

Az M0-ás autópálya építése közben teljesen véletlenül találtak rá az Üllő5 nevet viselő régészeti területre, amely több ezer agyagárut rejtegetett a szarmaták korából. Az ásatási munkálatok még mindig folynak a területen. Ez jelenleg Magyarország legnagyobb régészeti ásatása, az itt talált leletek pedig az ország több múzeumában is megtekinthetők.

 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
301 403
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
2 470 141
Közösség
hirdetes

Szótár

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék a Zempléni-hegységben. Természeti és Kulturális... Tovább

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác: Semmelweis Ignác Fülöp magyar orvos, „az anyák megmentője". Jó... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 192

Átlagos értékelés: 5.0

Érdekességek Magyar történelem