notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Magyarország legnagyobb botanikus kertje

hirdetes

Magyarország legnagyobb botanikus kertje

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

A több mint 200 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Magyarország legfajgazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron.

Magyarország legnagyobb botanikus kertje

A vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje, egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Különösen gazdag a fás szárú növények gyűjteménye (3300 fa és cserje).

A sziklakertben megtalálhatók mind a hat flórabirodalom, 25 magashegység virágai.

A rendszertani gyűjtemény közel 90 növénycsalád 2000–2500 virágos növényfajával szemlélteti a növényvilág kialakulásának történetét.

Az üvegházakban a trópusok sajátos növényvilágából:

  • síksági esőerdők (pálmákkal),
  • sivatagok (pozsgás növényekkel),
  • hegyi esőerdők (mohákkal és páfrányfákkal)

kapunk ízelítőt.

A kert története

A botanikus kert a vácrátóti kastélyparkból alakult ki. Ennek építtetőjét és tervezőjét nem ismerjük; valószínűsítik, hogy Géczy István referendárius, Vácrátót akkori birtokosa a 18. század végén és a 19. század első harmadában épült magyarországi angolkertek (Tata, Kismarton, Alcsút, a közeli Fót) mintájára telepíttette. A kertről az első írásos adat 1827-ben kelt.

Az 1842-ben készült katonai térképen jól láthatók a kert mai körvonalai, a kanyargós utak, a tisztások, a ligetszerű facsoportok és a tó.

1846 őszén az eladósodott Géczy család a rátóti birtokot 300 000 pengő forintért eladta nagyszentmiklósi Nákó Sándor grófnak, majd a Nákó család 1852-ben a bécsi skót bencéseknek. 1856-ban az angolkert területe 55 524 négyszögöl volt.

A rátóti birtokot 1871-ben Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg. Ő az akkoriban Alcsúton dolgozó Jámbor Vilmos ismert kertépítészt bízta meg a felújítás megtervezésével. A munkákat 1872 tavaszán kezdték el a cseh Band Henrik irányításával, és csak a századforduló után fejezték be. 1873 tavaszától 1913-ban bekövetkezett haláláig Band Henrik volt a főkertész.

hirdetes

A természetet utánzó tájképi kertet dendrológiai parkká, gyűjteményes kertté varázsolták, beleszőve a szentimentális stíluskorszak motívumait. A kerten átfolyó Sződ-Rákos-patak vizét felhasználva és a régi nagy tavat is bevonva tórendszert alakítottak ki; a kitermelt földdel a lankás domboldalakat tették változatosabbá. Az építéséhez szükséges homok-, mészkő- és dolomittömböket a Vác fölötti Naszály hegyről szállították ide. A sokszor 10-15 mázsás kövekből sziklacsoportokat, sziklás hegyoldalakat formáltak. A patak partját sziklákkal rakták ki, hogy természetesebbnek tűnjön. A romantikus hangulatot fokozta a patak partjára épített vízimalom – ezt a II. világháború előtt itt forgatott film címe után ma is „zenélő malomnak” hívják. A romantika jegyében készült a Ferenc-halom nevű domb, a Sziklás-tó a pompás vízeséssel és a barlangszerű alagút, miként a szigeten elhelyezett gótikus műromok is.

Az ártéri keményfaligetnek csak nyomai maradtak meg a patak mentén (néhány matuzsálem korú, hatalmas fa). A terület többi részén meghagyták a század 30-as éveiben telepített növényeket (platán, törökmogyoró, tulipánfa, ezüst juhar, fekete dió, ostorfa, közönséges pagodafa, lepényfa stb.). A kitisztított területek talaját feljavították, majd észak-amerikai és kelet-ázsiai lomblevelű és örökzöld fákat, cserjéket telepítettek – de ezeknek mára hírmondója sem maradt. A cserjecsoportok közé és a fák alá virágos évelő növényeket, a nedvesebb helyekre és a patak partjára páfrányokat ültettek. A kastély előtti pázsitot a századforduló körül divatos szőnyegágyakkal (pleasure ground) díszítették. A Sziklás-tó fölötti meredek domboldalakat sziklakertnek képezték ki.

hirdetes

Az üvegházi gyűjteményt az 1880-as években az országos kertészeti kiállításokon több oklevéllel ismerték el.

Mágócsy-Dietz Sándor, a pesti egyetem egykori botanikaprofesszora szerint: „Legnagyobb benyomást kelt még a laikusban is, és még inkább a kertkedvelőkben a fás növényzet nagy változatossága… A hatalmasan fejlődött erdőszerű ligetek területét és alja növényzetét a legkülönbözőbb cserjék alkotják.” Vajon mit írt volna a professzor, ha húsz évvel korábban látogatja meg a kertet, amikor az még teljes díszében volt?

Vigyázó Sándor úgy végrendelkezett, hogy ha a család fiú utód nélkül maradna, akkor a hatalmas vagyon általános örököse a Magyar Tudományos Akadémia legyen. Apja halálának évében, 1921-ben hasonló szellemben végrendelkezett fia, Vigyázó Ferenc is, hozzátéve, hogy „a vácrátóti kastély és kert öregbítendő mai állagában, mint bojári gr. Vigyázó Sándor kastély és kert“.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
139 539
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 236 179
Közösség
hirdetes

Szótár

Hollóházi porcelán

Hollóházi porcelán: hungariumnak számít. Az ország legrégebbi, 1777 óta folyamatosan... Tovább

Ősköltészetünk

Ősköltészetünkről és a magyar népmeséről: A magyar népmese olyan kincs múltunk... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 1

Átlagos értékelés: 4.0

Magyarország