Márton nap népszokások, Márton napi hagyományok, mikor van Márton nap

Márton nap Magyarországon

Sz. F.
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Szent Márton napján (röviden csak Márton nap – november 11.) Magyarországon az új boroké és a libáké a főszerep. A tavasszal, illetve a nyár elején kikelt libák általában ekkorra szednek fel annyi súlyt, hogy készek legyenek a vágásra. Általában ilyenkor kóstolják meg először az éves szüretből készült új borokat is, így a Márton nap híres kiadós lakomáiról.

Márton nap hagyományai, Magyarország és Márton nap

A hónap során több étterem menüjébe is bekerül néhány a különleges Márton napi fogás, a borászok pedig büszkén mutatják be legfrissebb alkotásaikat. De hogyan kapcsolódnak egymáshoz Szent Márton, a borok és a libák? Erről a neves napról több történet is született már, méghozzá évszázadokkal ezelőtt. Tarts velünk, amint felfedezzük ezeket a következőkben!

 

Márton nap – Ki is volt Szent Márton?

A történet egy római tiszt fiával, Mártonnal kezdődik, aki Savariában (ma Szombathely) született, a Római Birodalom pannóniai tartományában, valamikor 316-317 környékén. A fiú a római császár hadseregében szolgált, amikor egy hideg éjszakán Amiens (Franciaország) megpillantott egy hiányos öltözetű koldust. A férfi láttán Márton fogta saját köpenyét, és kardjával kettéhasította, hogy megoszthassa azt a koldussal. Még azon az éjszakán álmában megjelent neki Jézus, ugyan abban a köpenydarabban, amelyet átnyújtott a koldusnak. Az álom láttán Márton hite tovább erősödött, és hamarosan elhagyta a hadsereget, hogy istent szolgálhassa.

 

Jócselekedetei és a szegények iránt mutatott együttérzése és könyörülete miatt annyira népszerűvé vált, hogy Tours püspökének is megválasztották. Márton azonban nem kért a püspökségből, és a történet szerint egy libaólba rejtőzött az érte küldött megbízott elől, azonban a libák elárulták őt gágogásukkal. A férfi ezt követően kénytelen volt elfogadnia püspöki pozícióját, amelyet 371-től töltött be. Élete hátralevő részét a rászorulók támogatására áldozta.

 

Egy másik legenda szerint a Szent Márton napi hagyományok egészen a római időkig nyúlnak vissza, amikor is november 11. a földművelési szezon végét és a tél kezdetét jelezte a római naptár szerint. A rómaiak libák feláldozásával tisztelegtek Aszklépiosz, a gyógyítás istene előtt. A libákat Mars, a háború istene szent madarainak tartották, egyszer ugyanis megmentették Rómát a gágogásukkal a galloktól. A következő oldalon megismerheted a Márton-napi magyar népszokásokat! 

hirdetes

 

Márton nap hagyományai, Magyarország és Márton nap

Márton nap és az időjóslás

hirdetes

A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „A bornak szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.

 

Márton nap és ajándékozás

A 14. századi krónikákban Szent Márton napja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át. Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.

 

Márton nap hagyományai, Magyarország és Márton nap

Márton nap – A libák és a bor

Az első feljegyzett Márton napi libalakoma 1171-ben történt. Ekkoriban több szempontból is praktikusnak számított novemberben levágni és elfogyasztani a libákat. A Szent Márton napi ünnepség a szüreti időszak végét jelentette a farmerek számára, akik (földjeikkel együtt) ekkor kezdték meg téli pihenőjüket. Az inasok és a cselédek ekkor kapták meg éves bérüket és egy libát, mert a tömött libák állományát ritkítani kellett a tél beállta előtt.

 

A népi babonák szerint november (az év 11. hónapja) 11. napján 11:11-kor sült libát kell fogyasztani, mert aki ezt nem teszi meg ilyenkor, az egész évben éhes marad majd. Éppen ezért az emberek ezen a napon országszerte hatalmas lakomákat rendeztek, a következő év termésének bőségének biztosítása érdekében. Az állatáldozatok bemutatásának pogány eredetű szokását csak később vette át a kereszténység. Habár magának Szent Martinnak nem sok köze volt a borokhoz élete során, a Márton nap igen közel esik ahhoz az időszakhoz, amikor a szezon első borai előkerülnek. Valószínűleg ez a fő oka annak, hogy a Márton napnak több helyen is részét képezik a különböző borhagyományok. Szent Mártont éppen ezért nem csak Franciaország, a katonák, a lovak, a lovasok szentjének, hanem a libák és borászok védelmezőjének is tartják.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
391 871
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
2 079 897
Közösség
hirdetes

Szótár

Szent György-hegy

Szent György-hegy: A Balton-felvidéknek 9 tanúhegye van, a Szent-György hegy közülük az... Tovább

Az ősmagyarok viselete

Az ősmagyarok viselete: Őseink ruházatukban az ázsiai ruhadarabokat hordták és azokat... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 116

Átlagos értékelés: 5.0

Érdekességek Gasztronómia Magyar Magyarország Magyarság