Nem mindennapi: Kossuth Lajos egyetlen fennmaradt beszéde

Pi

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

Igazi kuriózumra akadtunk a legnépszerűbb videómegosztó portálon. Az alábbiakban megmutatjuk Kossuth Lajos beszédét, mely az egyetlen fennmaradt hanganyag az egyik legnagyobb magyar után!

A technika nagyon gyorsan fejlődésnek indult az ipari forradalom után. A 19. és a 20. században elképesztő lett a fejlődés, mely a hang és vizuális felvételek kapcsán először a rádióadás, majd a fekete-fehér fotók, a mozgóképek, végül a színes fotók és a színes tv-k jöttek. De mi lehetett az első? Ez esetben az első hangfelvétel, mely Magyarországhoz kapcsolódik. Ezt mutatjuk most meg.

Itthon az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában található meg az a két fonográfhenger, melyen Kossuth Lajos, a Torinói remete az aradi vértanúk emlékművének felavatása alkalmából üzent a magyaroknak.
Az 1890. szeptember 20-án készített felvétel nagyon érdekes körülmények között született. A dátumból is látszik, hogy akkoriban még nem volt mindennapos ez az eljárás, ezért Kossuth –teljes joggal- idegenkedett az újnak számító technikától.

hirdetes
A felvétel természetesen páratlan a maga nemében, ugyanis ez a legkorábbról ismert, s máig fennmaradt rögzített beszédfelvétel. Hogy miről szólt ezekben a történelmileg nehéz időkben az egyik legnagyobb hazafi anno?

Mai szemmel nézve, hihetetlen, de igaz: Kossuth az 1890-ben kihirdetett honossági törvény értelmében elveszítette magyar állampolgárságát. Beszédét éppen ezért átszőtte a keserűség. Magát egy hontalan remetéhez hasonlította.
A nagyon régi felvétel technikailag kibontakozó időben készült, éppen ezért még csak egy roppant könnyen sérülő, mintegy 30-40 visszajátszásra alkalmas viaszhengerekre vették fel. Azonban az ilyen típusú felvételt többszáz alkalommal is lejátszották, ezért nagy mértékben rongálódott. Hogy a baj tetéződjön, meg kell említeni, hogy a három hengerből ma már csak kettő van meg, mert az egyiknek 1919-ben nyoma veszett. A fennmaradt két henger 1932 telén került a Magyar Nemzeti Múzeumba.

hirdetes
A hangfelvétel megmentését a Széchényi Könyvtár Zeneműtárának egykori vezetője, dr. Kecskeméti István kezdeményezte az 1960-as évek végén, melyet Sztanó Pál, az MTA Zenetudományi Intézetének hangmérnök-munkatársa végezte, míg az utómunkálatokat Újházy László hangmérnök csinálta meg.
Íme, a beszéd:

A következő oldalon részletesebben bemutatjuk Kossuth Lajost, a haza nagyját, akinek életútját minden magyar embernek illik ismernie.

Forrás: youtube.com
Fotó: Fortepan / Szarvasy Mihály

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Történelem

Szótár

Májusfa

Májusfa: régi népi szokás jelképe, mely a tavaszi ünnepkör jellegzetes jelképe volt. A... Tovább

Arany János

Arany János: az egyik leghíresebb magyar költő, aki mind emellett, tanár, újságíró, a... Tovább

Tovább a lexikonra