A magyarellenességgel vádolt román politikus és Kolozsvár egykori polgármestere, Gheorghe Funar, szó szerint vette a román tankönyvek állítását, miszerint Mátyás valójában román származású volt, és minden magyarokra vonatkozó feliratot eltűntetett a város főterén álló Mátyás-szoborról. Ez a lépés éles konfliktushoz vezetett. 

Tény, hogy Mátyás valóban Kolozsváron született, apja, Hunyadi János származása pedig egészen a Havasalföldig nyúlt vissza, azonban az utóbbi idők versengése elképzelhetetlen lett volna a XV. században. Hunyadi a magyar történelem egyik legjelentősebb eseményével, a törökök feletti nándorfehérvári diadallal (1456) érdemelte ki, hogy neve évszázadokkal később is fennmaradjon. III. Kallixtusz pápa a keresztények győzelmén felbuzdulva elrendelte, hogy minden európai templomban délben szólaljon meg a harang – innen származik a hazánkban mai napig fennmaradó hagyomány.

Hunyadi Jánossal végül 1456-ban végzett a pestis, fia pedig halála után két évvel vált az ország királyává. Magyarország sokak szerint Mátyás 32 éves uralkodása alatt élte aranykorát, ráadásul őt tartják a legnépszerűbb magyar történelmi alaknak is. Kevés magyar van, aki nem hallott még az igazságos Mátyás királyról, akinek életét számos monda és népi történet őrzi. Ezen történetek (amelyekből még egy magyar rajzfilmsorozat is készült) Mátyás jótetteiről szólnak, aki gyakran koldusnak öltözve, alattvalói között elvegyülve ismerkedett meg az utca embereivel. Nem meglepő, hogy történetekben ábrázolt király igazságos személyisége (aki megjutalmazta a becsületes, és megbüntette a rossz embereket) népszerű a fiatalok és a felnőttek köreiben is. De mi a helyzet az igazi Mátyással? Valóban úgy szerette a nép, mint ahogy a történetek állítják? A következő oldalon elmondom!