notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

108 éve született Bibó István

hirdetes

108 éve született Bibó István

hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor (Szeged, nemzetközi jog, 1933, jogbölcselet, 1934, habilitált, 1940), egyetemi tanár (politikatudomány, Szeged, 1946-1950), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947–1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951–1957, KSH, 1963–1971), politikai fogoly (1957–-1963). Nemzetközileg kimagasló, hazai viszonylatban pedig a 20. században a legnagyobb demokrata politikai gondolkodó, 1956-ban a Harmadik Nagy Imre-kormány – a szovjet megszállás után helyén kitartó, s a megszállás ellen tiltakozó – államminisztere.

108 éve született Bibó István

Ősei apai ágon több generációra visszamenőleg értelmiségi pályát választó jogvégzett mezővárosi református köznemesek voltak, akik Kiskunhalason, elődeik pedig – nagy valószínűséggel – az erdélyi Barátoson éltek. Édesapja, Bibó István előbb Budapesten minisztériumi tisztviselő, majd Szegeden az egyetemi könyvtár igazgatója, amatőr filozófus, független szellemű és függetlenségi beállítottságú személyiség volt. Édesanyja, Graul Irén tolsztojánus szemléletű humanista autonóm egyéniség, feltehetőleg Elzászból elszármazott, német nevű, a családi hagyomány szerint elzászi francia katolikus eredetű, délvidéki, majd budapesti család lánya volt, akinek édesapja közszolgálatba lépett értelmiségiként dolgozott. Bibó Istvánnak egy testvére volt, húga Bibó Irén.

Budapesten Domokos Lászlóné Új Iskolájában végezte elemi iskolai tanulmányait, majd 1921-től Szegeden a piarista gimnáziumban tanult, mivel édesapja Szegeden lett egyetemi könyvtári igazgató, majd etnológus. 1929-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen tanult, ahol 1933-ban államtudományi, 1934-ben jogtudományi diplomát szerzett. 1933–1934-ben Bécsben, majd Genfben folytatta tanulmányait.

hirdetes

Jogi gyakorlatát a királyi ítélőtáblán és a királyi törvényszéken szerezte, 1938 júniusától bírósági jegyző, majd novembertől az Igazságügyi Minisztérium tisztviselője. 1937 októberében a Márciusi Front programnyilatkozatának egyik szövegezője.

Családi életében fordulópontot hozott az 1940-ben Ravasz Boriskával, Ravasz László református püspök lányával kötött házassága. A kitűnő pedagógus és történész feleségben emberileg és szakmailag méltó párt és haláláig hű társat talált. Házasságukból három gyermek született: István (1941) művészettörténész, gimnáziumigazgató, Anna (1945) és Borbála (1949).

A világháború beszűkítette tevékenységi körét. 1944 nyarán békeajánlat-tervezetet fogalmazott. A német megszállás során minisztériumi tisztviselőként menleveleket állított ki egészen október 16-i letartóztatásáig. Pár napos fogsága után a világháború végéig bujkálni kényszerült. Apósa, Ravasz püspök bújtatta a Budapesti Református Teológiai Akadémia pincéjében.

A második világháború után a Válasz rendszeres szerzője.

1945 márciusától 1947 júliusáig Erdei Ferenc felkérésére a Belügyminisztérium közigazgatási osztályát vezette, a megyerendszer reformján dolgozott, a Nemzeti Parasztpárt delegáltja a Jogi Reformbizottságba. Meghatározó résztvevője a választójogi törvény (1945. évi VIII. tc.) és az 1945. november 4-i választás előkészítésének.

Jelentős munkája a Valóság (folyóirat) 1945. októberi számában megjelent A magyar demokrácia válsága című írása, mely nagy vitát gerjesztett.

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Még több cikk

91 éves lenne Sinkovits Imre

2019-09-21

91 éves lenne Sinkovits Imre

1928. szeptember 21-én született a magyar színészóriás, Sinkovits Imre. A második világháború alatt cserkész volt, az 56-os forradalom és szabadságharc idején tízezres tömeg előtt ő szavalta el a Nemzeti dalt a Petőfi-szobornál. Ekkor már népszerű színész volt. A forradalom leverése után ezért nem zárták börtönbe, pedig ő nem volt hajlandó megbánás

171 éve volt a pákozdi csata

2019-10-01

171 éve volt a pákozdi csata

A pákozdi csata sem méreteit, sem a veszteségeket tekintve nem tartozik az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatája volt, azonban mégis jelentős ütközet volt, amelynek következményei a magyar függetlenségi harc továbbélése szempontjából felbecsülhetetlenek.

Pázmány Péter, a magyarországi katolikus megújulás lelke

2019-10-04

Pázmány Péter, a magyarországi katolikus megújulás lelke

449 éve született Pázmány Péter, esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja. Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai sokakat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba.

13 éve lincselték halálra Szögi Lajost

2019-10-15

13 éve lincselték halálra Szögi Lajost

2006. október 15-én, egy köztiszteletben álló tanár, Szögi Lajos két lányával haladt át Olaszliszkán gépkocsijukkal szabályosan közlekedve, amikor majdnem elsodort egy elé lépő helyi cigány kislányt. Megállt és kiszállt a kocsiból, hogy meggyőződjön róla, hogy a kislánynak nem lett baja. És bár valóban nem történt sérülés, a lány hozzátartozói kirá

További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
192 321
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2020. JANUÁR 1. ÓTA:
386 523
Közösség

Szótár

A trianoni békeszerződés

A trianoni békeszerződés (békediktátum): 1920. június 4. Az első világháborút lezáró... Tovább

Schweidel József

Schweidel József: Schweidel József honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike. A német... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 74

Átlagos értékelés: 4.8

Alkotás