Húsvét – Húsvéti szokások, húsvét Magyarországon, húsvéti ételek, húsvéti népszokások

Húsvét – Mi is a húsvét, mit ünneplünk húsvét idején?

A kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe a húsvét. Jézus, pénteki keresztre feszítése utáni harmadik napon, vagyis vasárnap feltámadt, a Biblia szerint. Halálával megváltotta az emberek bűneit, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban tartanak. A korábbi zsidó vallási ünnep, a pészah a húsvétnak megfeleltethető ünnep, ami az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is egybeesik, melyeknek elemei a feltámadás, illetve az újjászületés. 

Húsvét – A húsvét időpontja

Legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-ére esik a nyugati kereszténység húsvétvasárnapja. A húsvét, és a hozzá tartozó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, vagyis nem esnek ugyanarra a napra minden évben. Kevesen tudják, de a húsvét helyes időpontja nagyon gyakran vita tárgyát képezte régen, de még ma is. 2015 júniusában Ferenc pápa bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, azért, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával. 

Húsvét – Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van. 

Húsvét – Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni

Húsvét – Húsvéti szokások

Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk. Ennek a lényege röviden az, hogy a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte Isten az ünnepet az alábbi rendtartás szerint: egy hétig a szabadulás előtt csak kovásztalan kenyeret ehettek a zsidók, tehát a tilalom nem a húsra vonatkozott, hanem a kovászra. A szabadulás napján az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni, tilos volt a nyers és a vízben főtt hús fogyasztása.

 

A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem fogyasztanak húst, ez az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a sivatagba nem vitt kenyeret és vizet sem, mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket kenyérré, ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés. Jézus azonban így válaszolt a kísértésre: "Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik." (Máté 4,4) Tehát itt is megerősítést nyer az, hogy kenyeret nem fogyasztott. Ahogyan Mózes sem, amikor a Sinai hegyen "ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett, vizet sem ivott."

 

Húsvét ünnepe

Last minute húsvéti programok 2018

Itt a húsvét, és elfelejtettél programokat nézni, de most rájöttél, hogy szívesen mennél valamerre? Szerencsére hazánk bővelkedik a...

Húsvét ünnepe

Top 3 balatoni húsvéti program 2018

Húsvétkor egyre többen adják utazásra a fejüket és járják be az országot. Ha kifejezetten programok után kutakodsz, de abban biztos vagy,...

Húsvét ünnepe

Egy ősi magyar finomság, amit ma már kevesen ismernek – RECEPT!

Manapság már szinte senki nem ismeri ezt a magyar finomságot, pedig régen mindenki szerette, az összes háznál készítették, legfőképpen...

Húsvét ünnepe

Közel 7000 tojás díszeleg Magyarország legnagyobb tojásfáján!

Igazi turistalátványosságként tartják számon Magyarország legnagyobb tojásfáját, idén több mint 5000 tojás díszeleg rajta, csodálatosan...

Húsvét ünnepe

A legszebb húsvéti tojások! Természetes festékkel és mintával díszítve, vegyszerek használata nélkül!

A húsvéti tojások festésére alkalmazott legősibb módszer a hagymahéjjal való festés. Így a tojások szépek és különlegesek lesznek....

Húsvét ünnepe

Magyar húsvéti receptek

Húsvétkor mindig megtelnek az asztalok mindenféle hagyományos finomsággal. Az illatos sonkától kezdve a tojásokon keresztül az...

Húsvét ünnepe

A magyar húsvét és az ahhoz kapcsolódó szokások

A tavasz a várva várt felmelegedésen kívül több ünnepet is magával hoz, amelyek közül a legtöbben kétségtelenül a húsvétot várják. A...

IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrissebb magyarországi hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.