Húsvét ünnepe
Húsvét – Mi is a húsvét, mit ünneplünk húsvét idején?
A kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe a húsvét. Jézus, pénteki keresztre feszítése utáni harmadik napon, vagyis vasárnap feltámadt, a Biblia szerint. Halálával megváltotta az emberek bűneit, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban tartanak. A korábbi zsidó vallási ünnep, a pészah a húsvétnak megfeleltethető ünnep, ami az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is egybeesik, melyeknek elemei a feltámadás, illetve az újjászületés.
Húsvét – A húsvét időpontja
Legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-ére esik a nyugati kereszténység húsvétvasárnapja. A húsvét, és a hozzá tartozó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, vagyis nem esnek ugyanarra a napra minden évben. Kevesen tudják, de a húsvét helyes időpontja nagyon gyakran vita tárgyát képezte régen, de még ma is. 2015 júniusában Ferenc pápa bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, azért, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával.
Húsvét – Húsvétvasárnap
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Húsvét – Húsvéthétfő
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni
Húsvét – Húsvéti szokások
Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk. Ennek a lényege röviden az, hogy a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte Isten az ünnepet az alábbi rendtartás szerint: egy hétig a szabadulás előtt csak kovásztalan kenyeret ehettek a zsidók, tehát a tilalom nem a húsra vonatkozott, hanem a kovászra. A szabadulás napján az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni, tilos volt a nyers és a vízben főtt hús fogyasztása.
A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem fogyasztanak húst, ez az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a sivatagba nem vitt kenyeret és vizet sem, mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket kenyérré, ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés. Jézus azonban így válaszolt a kísértésre: "Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik." (Máté 4,4) Tehát itt is megerősítést nyer az, hogy kenyeret nem fogyasztott. Ahogyan Mózes sem, amikor a Sinai hegyen "ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett, vizet sem ivott."
Húsvét ünnepe
Olyan húsvéti tojáspark épült Tapolcán, amit neked is látnod kell
Mi mindig hajtogatjuk, hogy a Balaton nem csupán ’egyszer használatos’ nyári úti cél, hanem igazi négyévszakos mesehely, ami...
Magyarorszagom.hu News
Húsvéti filléres vitaminbomba – Ez nem hiányozhat a húsvéti asztalról!
Tudtad, hogy Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője? A hazai tormaterület nagyságából adódóan lehetővé teszi, hogy egész...
Húsvét ünnepe
Hagyományos tojásírás, nemezelés, csokitojásfestés, kölni készítés- húsvéti programok Pécsett
A napokban minden embert általában két kérdés foglalkoztat leginkább: milyen idő lesz húsvétkor? és hogy hova menjünk húsvétkor? Végre...
Húsvét ünnepe
Tavaszi fesztivál Budapesten – Ingyenes rendezvényen ünnepelhetjük a tavaszt fővárosunkban
A szürke hétköznapokkal járó hosszú tél után végre lehetőségünk van a jó időben sütkérezni. Egyre több tavaszi programon vehetünk...
Magyarorszagom.hu News
Idén is vár Magyarország legnagyobb tulipánoskertje – Tulipánszüret Kőröshegyen 2022-ben
A tavasz végre elhozta nekünk a jó időt és egyre több virág kezd kibújni a földből, hogy színpompába varázsolják kertjeinket. Április a...
Húsvét ünnepe
Rendhagyó húsvéthoz rendhagyó programok: 3 otthoni programötlet húsvétra
Ez a húsvét más, mint a többi. A világon végig söpört koronavírus járványra való tekintettel kijárási korlátozások vannak érvényben,...
Húsvét ünnepe
Volt idő, mikor tilos volt tojást festeni. Vajon miért?
A tavaszban, azon belül is a húsvéti időszakban az egyik legjobb dolog az a rengeteg színes tojás, amik mindenféle technikával készülnek, s...