hirdetes

8 káprázatos hely, melyekről nem hiszed el, hogy Magyarországon vannak!

Puskás Rékka
8 káprázatos hely, melyekről nem hiszed el, hogy Magyarországon vannak!

Szalajka-völgy

A Szalajka-völgy Szilvásváradon található. A Bükk-vidék egyik legszebb, a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett Kálium-karbonáthamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezen kívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van.

Molnár János-barlang

A Molnár János-barlang egy barlang a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében. A Szemlő-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 méter volt ismert az eddig feltárt 6 kilométer hosszúságú, hasadék jellegű járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang. 100 és 116 méter tengerszint feletti magasságban nyílik eocén kori márgában.

Két, ember számára járható bejárata van és egy elméletileg kimutatott. Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett, az alsó pedig a tó vízszintje alatt található. A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak a vizét vezeti el. A vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja. Az öt nagy rózsadombi barlang közül ez az egyetlen napjainkban is aktív hévizes barlang. A barlangban fakadó 20–23 °C-os termálvizet a Szent Lukács Gyógyfürdő hasznosítja. Lezárt, a látogatásához és a merüléshez engedély szükséges.

hirdetes

Rám-szakadék

hirdetes

A Rám-szakadék Dömös közigazgatási területén található. A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett. A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit és andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, amikből a kőzet felszínre kerülése óta a felszíni vizek és a fagy munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki.

Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak végül a Szőke-forrás völgyében a Malom-patakba folyik.

Rudabányai bányató

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel. Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.

Rudabánya a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén fekvő kazincbarcikai járásban, az Északi-középhegység részét képező Aggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, a Rudabányai-hegység előterében és területén, az Ormos-patak völgyének északi végében helyezkedik el. Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett hegyei (például Szőlő-hegy) és az Ormos-patak völgye uralja.

Szerinted melyik ezek közül a legszebb magyar hely?

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

1998-as választások

Ahogyan az 1994-es választások az 1990-ben számszerűen alig jelentős baloldali erők számára... Tovább

Esztergomi vár

Esztergomi vár: Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, több mint ötven méter magas,... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek Kirándulás Magyar Magyarország Utazás
X
Kövess minket facebookon!