Az Ausztria és Olaszország között épülő Brenner-bázisalagút, a tervek szerint a világ második leghosszabb vasúti alagútja lesz, és komoly előnyökkel jár majd mind a közlekedés, mind a környezetvédelem terén.
Vasúti alagút épül Ausztria és Olaszország között
Az Alpok lenyűgöző hegyvonulatai egykor az utazók és kereskedők számára hatalmas kihívásokat jelentettek. A meredek útvonalak, az időjárási tényezőknek való kitettség, és az utakon kialakuló forgalmi dugók mind-mind nehezítették az átkelést az Alpokon keresztül. Most azonban egy jelentős projekten dolgoznak, amely megváltoztathatja ezt a helyzetet.
Ausztria és Olaszország között épül az egyik legambiciózusabb vasúti infrastrukturális projekt, a Brenner-bázisalagút. Ez a lenyűgöző építmény a tervek szerint a világ második leghosszabb vasúti alagútja lesz, és forradalmasítja az utazást az Alpokon keresztül.
A világ 2. leghosszabb alagútja készül
A Brenner-bázisalagút építése már javában zajlik, és 10 év múlva az utazók 250 km/órás sebességgel száguldhatnak majd át a 55 kilométer hosszú alagúton. Az alagút egy páratlan lehetőséget teremt az utazás és a teherszállítás számára, de miért olyan fontos ez az építmény?
Az alagútépítés egyik legfőbb előnye az, hogy jelentősen lerövidíti az utazási időt Innsbruck és Fortezza között. Jelenleg a vonatoknak az emelkedők miatt helyenként csak 70 km/h sebességgel lehet haladniuk az Alpokon keresztül. Az új alagútban viszont a teherszállítás akár 160 km/h, a személyszállítás pedig akár 250 km/h sebességgel lesz megoldható. Ennek köszönhetően az utazási idő mindössze a harmadára csökken, így sokkal gyorsabb és hatékonyabb lesz az átkelés az Alpokon.
Az alagútépítésnek azonban nem csak gazdasági előnyei vannak. A föld alatti vasúti összeköttetések biztonságosabbak és környezettudatosabbak is, mint a felszíni utak. Az alagútépítéssel csökkenthető a balesetek száma, mivel nincsenek kereszteződések, és a forgalmi dugók is eltűnnek a városokban, így a levegőminőség javul.
Az Alpokon átkelőknek és a környékbeli lakosoknak komoly fejfájást okoz a forgalom. A hegyek közötti teherforgalom jelenleg a Brenner-hágó felszíni vasútvonalán halad, de a meredek emelkedők miatt a vonatok lassan haladnak, és a szállítmányozás kétharmadát közúton oldják meg. Ez hatalmas forgalmi dugókat és levegőszennyezést eredményez. Az új alagút azonban megkönnyíti a teherszállítást, és akár 320 tehervonat is áthaladhat majd naponta.
Hogyan épül a Brenner-alagút?
A Brenner-bázisalagút két párhuzamosan futó egyvágányú alagútból áll, és 1 km-rel a felszín alatt húzódik. Az olasz oldalon egy nagy teljesítményű fúrógéppel haladnak előre, amely napi 20 métert képes ásni. Az osztrák oldalon hagyományosabb bányászati módszereket alkalmaznak, és napi négy alkalommal robbantanak az alagút mélyén. Az alagútrendszer összesen 64 kilométer hosszú lesz, és a világ leghosszabb föld alatti vasúti összeköttetése lesz, megelőzve a korábbi rekordert, a Gotthárd-bázisalagutat.
A Brenner-bázisalagút egy lenyűgöző mérnöki csoda, amely forradalmasítja az utazást az Alpokon keresztül. A projektnek nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi és közlekedési előnyei is vannak, és hozzájárul a környezetvédelemhez. Az alagútépítés jelenleg is zajlik, és várhatóan 2032-ben fejeződik be. Hamarosan a National Geographic "Megépíteni a lehetetlent" című sorozatában is nyomon követhetjük az építkezést, és betekintést nyerhetünk a világ egyik legnagyobb vasúti projektjébe. Az Alpok alatt húzódó Brenner-bázisalagút új korszakot nyit az európai közlekedésben, és lehetővé teszi, hogy gyorsan és kényelmesen utazzunk az Alpokon át Olaszországba.
