Máté Balázs, közösségi média szakértő cikke. Hogyan lesz valami álhír? Hogyan kerülhetnek a te posztjaid is az álhírek kategóriába a Twitteren vagy a Facebookon? Hogyan posztolj, hogy ezt elkerüld! Mutatjuk!

hirdetes

Hogyan bánnak a közösségi platformok (Twitter & Facebook) az álhírekkel?

Máté Balázs, online marketing tanácsadó
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Máté Balázs, közösségi média szakértő cikke. Hogyan lesz valami álhír? Hogyan kerülhetnek a te posztjaid is az álhírek kategóriába a Twitteren vagy a Facebookon? Hogyan posztolj, hogy ezt elkerüld! Mutatjuk!

Máté Balázs, közösségi média szakértő cikke. Hogyan lesz valami álhír? Hogyan kerülhetnek a te posztjaid is az álhírek kategóriába a Twitteren vagy a Facebookon? Hogyan posztolj, hogy ezt elkerüld! Mutatjuk!

Ahhoz, hogy megértsük a Facebook algoritmusának jelenlegi állását, először vissza kell tekintenünk egy kicsit az időben.

 

Valamikor 2014-ben a Facebook oldaltulajdonosok drasztikus csökkenést tapasztaltak az organikus elérések arányában. Habár a számok változóak voltak, az átlag visszaesés közel 10%-os volt (16%-ról 6,5%-ra). Egy 10 ezer követővel rendelkező oldal tartalmai tehát durván 650 felhasználóhoz jutottak el organikusan, míg a félmilliónál is több követővel rendelkező oldalaknál ez az arány 2%-ra csökkent.

 

A Facebook ezt azzal indokolta, hogy egyszerűen egyre több tartalom kerül fel a platformra, és az emberek ezek közül csak a legrelevánsabbakat kellene, hogy lássák.

 

Az évek során azóta – mint azt észrevehettük – az algoritmus rengeteg változtatáson esett át, tovább csökkentve ezzel az egyébként is alacsony elérési arányokat. Nem meglepő módon ezzel egy időben a hirdetésekből származó bevétel egyre csak nőtt.

 

Milyen szerepet játszott a Facebook a közösségi álhírek trendjének elterjedésében

 

Felhasználóbázisa és az információmegosztás lehetősége egy nagyon csábító platformmá tette a Facebookot a márkák és a hírszervezetek számára. A Facebook e tulajdonsága volt felelős az álhírek és hamis információk terjesztéséért is.

 

Ezt pedig többen is kihasználták a félelemkeltő „trolloktól” kezdve a sikerüket biztosítani kívánó politikai szervezeteken át a rosszindulatú, adathalász hackerekig, akik a befolyásolható felhasználók belépési adataira vágynak.

 

A Facebook algoritmus kulcsfontosságú szerepet játszott a mindebben, amivel a platform kezelői is tisztában vannak. A Brexit és a 2016-os amerikai elnökválasztás lényegében a Facebookon és más közösségi platformokon játszódtak le. Mindkét esemény tele volt álhírekkel, hiteltelen webhelyektől.

 

Mindezek mellett ott vannak még azok az online kiadványok, amelyek a „klikkcsali” főcímekkel igyekeznek kattintásra ösztönözni a felhasználókat.

 

 

A cikk szerzőjének weboldalát ITT találod!

 

 

A Facebook válasza: Algoritmusmódosítás

 

A negatív médiatudósítások megsokszorozódása és a tudományos eredmények, miszerint az emberek rosszabb hangulatban távoznak, miután ellátogattak a Facebookra egy új irányba fordította a Facebookot. Az új irány igyekszik háttérbe szorítani az olyan tartalmakat, amelyek idegesítenék, vagy elszomorítanák a felhasználókat.

 

Mark Zuckerberg szerint a cél az „értékes közösségi interakciók” előtérbe helyezése.

 

„Más célokat tűzök ki a termékfejlesztő csapataim elé, hogy segítsenek [a felhasználóknak] releváns tartalmakat találni, és értékes közösségi interakciókat megindítani.”

 

Ez lényegében azt jelenti, hogy az algoritmus olyan tartalmakat részesít előnyben, ami beszélgetéseket vált ki a barátok és családtagok között, kevesebb láthatóságot biztosítva ezzel a klikkcsali tartalmaknak, és a külső webhelyekre mutató hivatkozásoknak.

 

A Facebook a következő példákat hozta fel az „értékes közösségi interakciókra”:

 

  • Amikor egy személy egy másik személy fényképére vagy állapotfrissítésére kommentál vagy kedveli azt.
  • Amikor egy személy egy olyan bejegyzésre reagál egy kiadótól (vagy márkától), amit egy ismerőse osztott meg.
  • Amikor egyszerre többen is válaszolnak egymás hozzászólásaira (a hírfolyamban) egy olyan videó alatt, amit megnéztek, vagy egy cikk alatt, amit elolvastak.
  • Amikor egy személy megoszt egy hivatkozást a Messengeren, hogy beszélgetést váltson ki ezzel egy baráti csoporton belül.

 

Mit tudunk a Facebook algoritmusáról?

 

  • Egy oldal új bejegyzése eleinte csak a követők egy minimális százalékának jelenik meg, hogy az algoritmus felmérhesse a kezdeti aktivitást (reakciók, hozzászólások, megosztások).Az algoritmus olyan tartalmakat helyez előtérbe, amelyek beszélgetést váltanak ki a családtagok és barátok között.
  • Előnyben részesíti azokat a hivatkozásokat, amiket az emberek a Messengeren is megosztanak.
  • Az oldal hitelessége (az adatok kitöltöttsége, a megosztási előzmények, stb.) rangsorolási szempontnak számít.
  • Azok a márkák és hírszervezetek által kiadott tartalmak, amiket a felhasználók megosztanak és ezek a megosztások további beszélgetéseket váltanak ki még több prioritást kapnak.
  • hirdetes
  • Az élő videók szintén előnyt élveznek az algoritmus szemében, mert aktivitásra ösztönzik a felhasználókat.
  • Az aktivitás egy pontrendszer alapján kerül kiszámításra.
  • A hosszabb hozzászólásokat kiváltó bejegyzések előnyösebb súlyozást kapnak.
  • A Facebookra feltöltött (natív) tartalmak előnyt élveznek a külső hivatkozásokkal szemben.
  • A klikkcsali jellegű bejegyzésszövegek „lájkold/szólj hozzá/oszd meg” tartalmak lepontozást kapnak.

 

Új funkció az álhírek elleni védelemhez

 

2018 márciusa végén a Facebook egy új funkciót mutatott be, amelyet először az Egyesült Államok felhasználói próbálhattak ki.

 

A funkció egy információs panel, amely egy releváns Wikipédia hivatkozást, a kiadóról szóló információkat, kapcsolódó történeteket, és az adott történet összes megosztását jeleníti meg a híreknél.

 

Ezentúl minden megjelenő cikken látható lesz egy i-betűs gomb, amire rákattintva megjelenik az „About this article” azaz „Információk erről a cikkről” panel.

 

A funkciót működés közbenaz ezen a videón tekintheted meg.


 

„Ezeket a funkciókat emberek és kiadók egy változatos csoportjától kapott visszajelzések és tanácsok alapján készítettük el, többek között sok résztvevővel együtt a Facebook Újságírói Projektből.”

 

A Facebook olyan friss kutatási eredményeket és felméréseket vett alapul, amelyek eredményei arra következtettek, hogy a felhasználóknak problémát jelentett az ismeretlen webhelyek és partizán tartalmak hitelességének ellenőrzése. Tehát az emberek nehezen tudták eldönteni, hogy hiteles, vagy álhírekkel állnak-e szemben.

 

A Facebook design csapata ez után elkezdte megtervezni, hogy hogyan is ábrázolják azok a plusz információkat, amiket a cikkekhez szeretnének mellékelni.

 

Hogy ezt tesztelhessék, a csapat rengeteg apró információs „modult” nyomtatott ki kártyákra egy példacikk alapján. A kártyákon (modulokon) a kiadóról szóló információk, a kiadó földrajzi helye, megosztási trendeket ábrázoló adatkimutatások – ezek után több Facebook alkalmazott is segített eldönteni, hogy melyek lehetnének a legideálisabb formátumok.

hirdetes

 

Miután a csapatnak sikerült megállapítania, hogy milyen információkat érdemes megjeleníteni és hogyan, valahogy rá kellett jönniük, hogy mivel hívhatnák fel erre az új funkcióra a felhasználók figyelmét.

 

A Facebook szerint a következő dolgokat ellenőriznek az emberek, amikor megpróbálják megállapítani, hogy álhírrel állnak-e szemben:

 

„A korai fázisban egy statikus belépési pontot teszteltünk egy ismerős ikonnal (amit korai interjúk alapján terveztünk meg). Azonban később rájöttünk, hogy az emberek gyakran nem vették észre a gombot. Miután mélyebb interjúkat végeztünk szemkövetés segítségével, megállapítottuk, hogy – a Facebookon látható cikkek elemzésekor – ugyanaz a három terület vonzotta az emberek figyelmét (a sorrend az egyéntől függ):

 

  • A bejegyzést megosztó ismerős, csoport, vagy oldal profilképe,
  • A cikk előnézeti képén látható arcok (ha vannak),
  • A cikk főcíme

 

Habár az új funkciót talán nem olyan egyszerű észrevenni a hírfolyam görgetése közben, mindez hat hónapnyi tesztelés és rengeteg munka eredménye – állítja a Facebook. Egyelőre csak az USA-ban elérhető, de a platform igyekszik minél több országba eljuttatni a későbbiekben.


Twitter


A Twitter egészen 2016-ig egy időrendbe rendezett hírfolyamot használt, ami azt jelentette, hogy amikor felnéztél a platformra, legfelül mindig a legfrissebb tweet jelent meg, és lefelé görgetve haladhattál „vissza” az időben.

 

2016-ban indította be a Twitter az algoritmikus idővonalat, ami már nem időrendben jeleníti meg a bejegyzéseket. Ez azt jelenti, hogy egy egy órával ezelőtt közzétett tweet is megjelenhet elsőként, annak ellenére, hogy azóta már újakat is közzétettek azok, akiket követsz.

 

Az algoritmus célja a legrelevánsabb tartalmakat igyekszik előtérbe helyezni, amelyeket a korábbi felhasználói tevékenységeid alapján válogat ki hírfolyamodra. Ezek a tweetek azok, amiket a platform a legfontosabbnak vél számodra.


„Trollok, robotok és választások”

 

A Facebookhoz hasonlóan a Twitter is heves kritika elszenvedője volt az utóbbi években. A platformot azzal vádolták, hogy felületet biztosít a trolloknak és szélsőséges csoportoknak a félelem- és gyűlöletkeltésre. Az egyik legsúlyosabb vád az volt, hogy a Twitter felületet biztosított az orosz troll fiókok és robotok számára a 2016-os amerikai választások alatt, és ez által azok sikeresen befolyásolhatták az eredményeket.

 

2018 januárjában a Twitter bejelentette, hogy 50 ezer oroszokhoz kapcsolható fiókot távolított el a platformról, amelyek automatikus posztolással tettek közzé a 2016-os választásokkal kapcsolatos tartalmakat. Nem sokkal később, idén februárban új változtatásokat vezettek be a Twitter algoritmusában.

 

Az új verzió szerint az automatizálás (vagy a robotok használata) nem megengedett a Twitteren. A platform a következő figyelmeztetést küldte azoknak a szolgáltatóknak, amelyek automatikus Twitter-bejegyzéseket kínáltak robotok segítségével:

 

„Az automatizálás bármilyen formája (beleértve az időzítést is) egymással megegyező vagy egymáshoz nagyon hasonló tartalmak közzététele céljából, vagy kedvelések, retweetek lebonyolítására több fiók között, amelyek engedélyezték az önök alkalmazását (függetlenül attól, hogy önök hozták létre, vagy közvetlenül irányítják ezeket a fiókokat) nem megengedett.”

 

Mit tudunk a Twitter algoritmusáról?

 

  • Az időzítés (hogy mikor posztolsz) nagyon fontos szempont az algoritmus szemében.
  • Az algoritmus előnyben részesíti a hitelesebb fiókokat.
  • A 280-as karakterkorlát (ami 2017 szeptember óta aktív) kihasználásával jobb aktivitási arányt lehet elérni.
  • A Twitterre közvetlenül posztolt (natív) tartalmak nagy valószínűséggel előnyt élveznek a külső hivatkozásokkal szemben.
  • Azoktól az emberektől származó tweetek jelennek meg elsőként, akikkel a felhasználó gyakran létesít kapcsolatot.
  • A tweetet először a követők csak egy minimális százaléka látja a kezdeti aktivitás felmérése érdekében (hasonlóan a Facebookhoz).
  • A kedvelések, válaszok és retweetek valószínűleg számítanak a súlyozásban.
  • Az is befolyásolja a megjelenített tartalmakat egy felhasználónál, hogy az adott felhasználó mennyi időt tölt egy másik profil tweetjeinek olvasgatásával, vagy a profil nézegetésével. Mindez akkor is érvényes, ha a felhasználó egyébként egyáltalán nem csinál semmit a profil tartalmaival (hozzászólás, kedvelés, osztás, stb.)
  • Ha aktív vagy az emberekkel és ők is aktivitást mutatnak feléd, akkor az algoritmus a régebbi bejegyzéseidet is megjeleníti majd a hírfolyamukban (ha követnek téged).

 

Nick Pickles a Twitter nyilvános politikai vezetője az Egyesült Királyságokban 2018 februárjában kijelentette: a Twitter nem lép fel a hazudozás ellen.

 

Év elején mind a Twitter, mind a Facebook, mind pedig a Google vezető személyiségeinek fogós kérdéseket kellett megválaszolniuk Washingtonban. Pickles a következőket mondta az álhírekkel kapcsolatban:

 

„Nem vagyunk az igazság bírái. Nem fogunk eltávolítani tartalmakat azon tény alapján, hogy nem igazak. A Twitter egyik erőssége, hogy egy kaptár olyan újságírók, polgárok és aktivisták számára, akik előszeretettel javítják ki az információkat.”

 

Pickles továbbá elmondta, hogy a hamis információk eltávolításra kerülhetnek, ha megsértik a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályokat, de a vállalat nem fog eltávolítani Tweeteket az alapján, hogy igazak-e vagy sem.

 

„Nem hiszem, hogy a technológiai vállalatoknak kellene eldönteniük egy választás alatt, hogy mi igaz és mi nem igaz, amire lényegében most kérnek minket” tette hozzá. „Szerintem ez egy nagyon fontos elv.”
 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Érdekességek

Szótár

Dobos torta

Dobos torta:Egyértelműen a leghíresebb magyar desszert. Története 1885-ben kezdődött, amikor... Tovább

Vas megye

Vas megye Magyarország legnyugatibb megyéje Ausztria mellett. A megye székhelye Szombathely. Az... Tovább

Tovább a lexikonra
hirdetes

Legnépszerűbb cikkeink

IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrissebb magyarországi hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.