hirdetes

Emlékezzünk Bartól Bélára 142. születésnapja alkalmából! – Így vált a XX. század legnagyobb zenei legendájává

ZH

A Nagyszentmiklósról származó fiú a XX. század egyik legismertebb zeneszerzőjévé és zongoraművészévé vált, ráadásul népzenekutatóként és zenepedagógusként is egy életre maradandót alkotott. Ezen a napon emlékezzünk meg Bartók Béláról, aki ma lenne 142 éves!

bartók béla

Bartók Béla születése emlékére

A hihetetlen zenei adottságokkal született Bartók Béla 1881. március 25-én látta meg a napvilágot a bánsági Nagyszentmiklóson (ami ma: Sânnicolau Mare, Románia), így ezen a napon töltené a 142. életévét. Születésnapjára emlékezve most ismerkedjünk meg élettörténetével és pályaművével.

Bartók Béla édesapja (Bartók Béla), iskolaigazgatóként dolgozott és több hangszeren is játszott, édesanyja (Voit Paula), pedig tanítónő volt, aki már öt éves korától elkezdte zongorázni tanítani. A fiatal Bartók már kilenc évesen komponált, tizenegy évesen pedig már nyilvános koncerten adta elő saját szerzeményeit. Zenei tehetségét hivatalossá téve tanulmányait is ezen a vonalon folytatta 1894-ben Pozsonyban, majd 1899-től a Budapesti Zeneakadémia hallgatója volt.

Zenei érdeklődése 1906-tól a magyar népzene irányába fordult át, így kezdődött meg a népzenekutatói karrierje is. Több ezer népdalt gyűjtöttek együtt Kodály Zoltánnal, és a népi dallam- és ritmusvilág mindkettőjük műveiknek alkotóelemévé vált. Mindeközben a Zeneakadémia zongora tanszékének tanára lett 1907-ben, miután egykori mestere, Thomán István nyomdokaiba lépett, és ebben az évben házasodott össze Ziegler Mártával is.

Bartók zenéjét a kezdetekben heves elutasítás érte, és az 1911-ben írt első és egyetlen operája, „A kékszakállú herceg várát” egyenesen játszhatatlannak minősítették. Hat évvel később a szorgos munka meghozta gyümölcsét, ugyanis 1917-ben „A fából faragott királyfi” című táncjátékának bemutatója hatalmas sikert aratott. Egy harmadik színpadi művet is alkotott, „A csodálatos mandarin”-t, aminek kölni premierje 1926-ban botrányba fulladt, valamint a hazaföldjén való bemutatót pedig már nem érhette meg 1945-ben. 

hirdetes

hirdetes

1923-ban újra nősült és egy tanítványát, Pásztory Dittát vette feleségül, és talán a nagy szerelem hatására ugyanebben az évben írta még meg a „Táncszvit” című művét is. Bartók minden műfajban szeretett zenét szerezni, dinamikus és változatos stílusban, amit az élénk ritmusok, a diatonikus és kromatikus elemek együttélése jellemzett. 

Mesterművének a „Cantata Profana” kórusművet tekinthetjük, amit egy román népballadára írt meg húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára. A Divertimento és az Allegro barbaro című zongoradarabok is nagy sikernek örvendtek, de számos vonósnégyese és más alkotását a mai napig is becsüljük.

bartók béla emlékére

Rengeteg cikket írt még a kortárs zenéről és népzenéről, valamint zongorapedagóiai alapművei is készültek; „Gyermekeknek” és „Mikrokozmosz” címmel. Az évek során külföldön is egyre nagyobb hírnévre tett szert mint előadó és mint zeneszerző is, itthon viszont egyfajta belső emigrációban élt, ugynais 1930 és 1936 között itthon nem játszhatta saját műveit, Németországban pedig a nemzetszocialista hatalomátvétel után nem lépett fel, majd 1940-ben Amerikába emigrált, ahol a Columbia Egyetemen folytatta népzenei kutatásait. Ekkor már betegségben szenvedett, ami korlátozta mind a tanításban, mind a koncertezésben, de írt egy kamaradarabot Kontrasztok címmel a jazzklarinétos Benny Goodmannek és Szigeti József hegedűművésznek. Utolsó nyilvános koncertjét New Yorkban adta 1943 januárjában. 

Utolsó éveiben zenei önkiteljesedését honvágyára és minden keservére fókuszálta, egyfajta vallomásként a „Concerto”-ban, illetve komponált egy művet Yehudi Menuhin számára, a „Hegedű szólószonátát”. 

#https://www.instagram.com/p/CM1xAzEqgGt/# 

Bartók Béla 1945. szeptember 26-án halt meg New York-ban, de hamvait csak 1988-ban szállították haza, amit július 7-én Budapesten helyeztek végső nyugalomra. 1935-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagja, 1948-ban az elsők között kapta meg – posztumusz – a Kossuth-díjat. MA már számos intézmény viseli a nevét, többek között a budapesti konzervatórium, a komolyzenét sugárzó közszolgálati rádiócsatorna, a Müpa Nemzeti Hangversenyterme. Emlékét őrzi nemzetközi kórus- és zongoraverseny, operafesztivál, számos közterület, szobor és egy kisbolygó is. Minden évben születésnapján ítélik oda a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat, utolsó budapesti lakhelyén, a II. kerületi Csalán úton emlékháza működik.

Forrás: https://archivum.mtva.hu/

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Arany János

Arany János: az egyik leghíresebb magyar költő, aki mind emellett, tanár, újságíró, a... Tovább

Szegedi Füvészkert

Szegedi Füvészkert: Messze földön híres a Szegedi Fűvészkert. A 17 hektáros kertben rengeteg... Tovább

Tovább a lexikonra
Alkotás Érdekességek Hírek Magyar történelem Magyarság Regény
X
Kövess minket facebookon!