notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Szelmenc, a kettévágott magyar falu

hirdetes

A kettévágott magyar falu elképesztő története

Sz.F.
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Létezik egy magyar falu, amely ketté van vágva, ráadásul egyik része sem tartozik Magyarországhoz. Egész Európa legbizarrabb határa szeli ketté a kicsinyke falut, ami Trianonnak köszönhető, ismerjétek meg ti is Szelmenc elképesztő történetét! 

Kettévágott magyar falu, Szelmenc

(Fotó: Wikimédia/barry_432)

Hol találhatjuk meg Szelmencet

Szelmenc Sátoraljaújhelytől 50 kilométerre fekszik, egy magyarok lakta ikerfalu, melynek egyik része (Kisszelmenc) Ukrajnában, másik része (Nagyszelmenc) pedig Szlovákiához tartozik. A világhíressé vált szelmenci székelykapu (borítókép) az ukrán-szlovák határátkelőnél áll, a nem mindennapi székelykapu egyik fele Ukrajnában, a másik fele nyolc méterrel odébb, Szlovákiában található.

 

Mind a két oldalon többségben vannak a magyarok, viszont az egyik oldalon közel tízszer akkora például a nyugdíj, mint a másikon, ráadásul olyan utcák is vannak a faluban, melyek túloldalán egy órával többet mutat az óra. Ez a furcsa helyzet már szült olyan szürreális eseményeket, mint annak a menyasszonynak az esete, akik a házassága napján kisétált a szögesdróthoz, hogy a határ túloldalán élő szülei láthassák őt és férjét a nagy napon. 

hirdetes

 

Szelmenc elképesztő története

Nagyszelmenc és Kisszelmenc, a két magyarok lakta ikerfalu az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekkel került az akkor létrehozott, de azóta szétesett Csehszlovákiához. Addig 1000 éven át Magyarország szerves része volt. Az első bécsi döntés – 1938. november 2. – után újra Magyarországhoz tartozott. A második világháború után, a jaltai konferencia megállapodásainak következtében, teljes egészében Csehszlovákiához (a csehszlovák kontinuitás szellemében a győztesek oldalára került Szlovákiához) került volna vissza, de az – azóta ugyancsak szétesett – Szovjetunió erőszakkal nyugatra tolta határait. 

 

1945-ben az újjáalakuló Csehszlovákiának le kellett mondania a Csap-Ungvár vasút-, és az Ung folyó vonaláról, mert attól tíz-tizenöt kilométerre nyugatabbra húzták meg a csehszlovák-szovjet (a mai szlovák-ukrán) határt. Először a határt drasztikusan úgy húzták meg, hogy az egyik, Szelmenc közepén található házat elválasztották a kertjétől. A tervek szerint a határ az utca másik oldalán kettészelte volna a temetőt is.

hirdetes

 

Azonban sikerült annyi módosítást elérni, hogy a végleges határvonalat a temetőt kikerülve jelölték ki. Így aztán a szülők és hozzátartozók sírjára szánt virágcsokrok úgy kerülhettek a sírokra, hogy a határ egyik oldaláról átdobták a másik oldalra. Amikor meghalt valaki Szelmencen, a túloldali rokonok, ismerősök kimentek a határvonalat jelző szögesdrót kerítésig és onnan hallgatták a temetési szertartást, majd végigkísérték a kerítés mellett a frissen ásott sír felé a halottat. A következő oldalon további érdekességek várnak! 

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
129 197
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 568 987
Közösség

Szótár

Palotás

Palotás: Tradícionális magyar táncfajta. A magyar táncok kiforrásának ideje a 16. századra... Tovább

Kossuth-barlang

Kossuth-barlang: Magyarország egyik legnépszerűbb és legjelentősebb barlangja. A... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 89

Átlagos értékelés: 5.0

Érdekességek Kirándulás Magyar Magyar történelem Magyarország Magyarság