notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Ismerd meg a magyar erdőket

hirdetes

Bemutatjuk a legszebb magyar erdőket!

SZ.F.
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Megérkezett a kirándulóidő, éppen ezért sorra bemutatom nektek Magyarország legszebb, legsokoldalúbb kirándulóhelyeit! Mostani cikkünkben a legszebb erdőkkel ismerkedhettek meg! 

Magyar erdők, amiket érdemes megismerned!

Magyarország erdőgazdálkodása

 

Magyarország területének több mint 20%-át erdő borítja, az itt végzett tudatos emberi tevékenységet összefoglaló néven erdőgazdálkodásnak, erdészetnek nevezzük. Ma a kormányzati távlati célkitűzések közt szerepel, az erdőterület 25%-ra növelése. Ebbe a tevékenységbe alapvetően az erdő folyamatos növekedése által megtermelt famennyiség kitermelése, használata tartozik. A fahasználaton túl az erdőgazdálkodás egyéb mellékhasznot is szolgáltat, mely szintén az erdőgazdálkodás témakörében jelenik meg.

 

Ezt szaknyelven erdei mellékterméknek, a velük kapcsolatos tevékenységet pedig erdei mellékhasználatnak nevezik. Az erdei mellékhaszonvételek közt említhető a gomba, moha, díszítőanyag, gyanta, erdei gyümölcs, gubacs, agancs, gyógynövény gyűjtése, méztermelés, fűz- és nádtermelés. Az általános európai helyzettől eltérően hazánkban az összes erdőterület 85%-án lombos erdő található, a fenyőerdők területe 15%. Az ún. természetközeli állományok az összes erdőterület mintegy felén találhatók.

 

Az élőfakészlet 85%-át a lombos fafajok alkotják, amelyben a tölgy fafajcsoport 26%-os aránya kiemelkedő, míg a további sorrend: fenyők: 15%, cser: 13%, bükk és akác 12-12%, nyárak 6%. Főleg az erdőtelepítések nagy arányára vezethető vissza, hogy magas a 0-20 (32%) és a 20-40 éves korosztályok aránya (29%). Most pedig nézzük, melyek Magyarország legszebb erdői, amiket érdemes meglátogatni, a következő oldalon folytatom!

 

Magyar erdők, amiket érdemes megismerned!

Kép forrása: Szalai László/Wikipédia

 

Bükkszentkereszt (1940-ig Újhuta, szlovákul Nová Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól 20 kilométerre nyugatra, a Bükk-vidék területén fekszik.

 

A falu környékének növényritkaságai:

  • fekete áfonya,
  • kockás kotuliliom,
  • turbánliliom,
  • szártalan bábakalács.

 

Madárvilága igen gazdag; különlegessége a süvöltő, valamint a telente erre vonuló fenyőrigók és csonttollúak.

 

Magyar erdők, amiket érdemes megismerned!

Kép forrása: Pear Blossom/Wikipédia

 

Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország déli részében. Területe közigazgatásilag túlnyomórészt Tolna megyéhez, kisebb részben Bács-Kiskun megyéhez, földrajzilag a Sárköz kistájhoz sorolható, természetvédelmi szempontból a Duna–Dráva Nemzeti Park működési területének része, annak igazgatósága alá tartozik, erdő- és vadgazdálkodását a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., rövidebb nevén Gemenc Zrt. látja el. 1977-ben került természetvédelmi oltalom alá; területéből mintegy 180 négyzetkilométer kerül rendszeresen elöntés alá, amivel nemcsak hazánkban, de egész Európában egyedülálló. Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer.

hirdetes

 

A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül a mélyebben fekvő területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban. A fákkal borított területek cserjeszintje is rendkívül egyedgazdag – a jellegadó fajok itt a galagonya és a hamvas szeder –, így ezek a ligeterdők az ember számára gyakorlatilag járhatatlanok, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. A ritkábban víz alá kerülő részeken élő, említést érdemlő cserjefaj még a ritka fekete galagonya, az aljnövényzetnek pedig jellemző faja a tavaszi csillagvirág.

 

A Gemenci-erdő állatvilága faj- és egyedgazdag, a legértékesebb, itt előforduló, védett állatfajok között mindenképp említésre méltó a rétisas, a kerecsensólyom, békászó sas és a fekete gólya, melyekből rendszerint jó néhány pár fészkel a területen; sok gémtelep is található itt, melynek fészkelő állományát leginkább szürke gémek adják. Gemencet világhírűvé vadászati szempontból a nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is.

 

hirdetes
Magyar erdők, amiket érdemes megismerned!

Kép forrása: Cserlajos/Wikipédia

 

A mecsek növényvilágát jellegzetessé teszi az a 20–30 olyan növényfaj, amely a Kárpát-medencében máshol nem él, valamint az a 13 különleges növénytársulás, amely csak itt fordul elő. A hegységben száznál több védett és fokozottan védett növényfaj él. Számos faj Európában itt éri el földrajzi elterjedésének északi határát, tehát a hegységtől északra nem (vagy csak nagyon szórványosan) fordul elő.

 

Ilyen például az aranyos baraboly (Chaerophyllum aureum), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az illatos hunyor (Helleborus odorus), az olasz müge (Asperula taurina ssp. leucanthera) és a majomkosbor (Orchis simia). A nevezetes bennszülött (endemikus) növények közül fokozottan védett, kiemelt természeti érték a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica). Ezek a fajok erőteljes balkániszínezetet adnak a Mecsek vegetációjának.

 

A Mecsek erdőségeit nagyrészt tölgyesek alkotják, amelyekbe az északi lejtőkön gyertyán keveredik. A déli lejtőkön jellemzőek a nagy kiterjedésű karsztbokorerdők és sziklagyepek. A magasabb tetőkön és az északi oldalakon szép bükkösök is vannak. A tölgyesekben gyakori a szelídgesztenye.

 

Magyar erdők, amiket érdemes megismerned!

A Szalajka-völgy Szilvásváradon található. A Bükk-vidék egyik legszebb, a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett Kálium-karbonáthamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki.

 

A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezen kívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van. A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő. A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb.

 

Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át. A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama). A források fölött magasodik az Istállós-kő. Az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.

 

Magyar erdők, amiket érdemes megismerned!

Kép forrása: Pasztilla/Wikipédia

 

A Pilisi Parkerdő számtalan csodát rejt magában, ilyen például a Dobogókő, a Gödöllői-dombság, a Holdvirág-árok, vagy éppen a Normafa. Változatos tájakon találhatjuk meg az erdőállományt, fenséges bükkösök, és kopárokat termővé tevő feketefenyvesek, üde gyertyános tölgyesek, telepített akácosok és természetes ligeterdők váltogatják egymást.

 

Ez a változatos erdőállomány sokszínű élővilágnak ad otthont, összesen nagyjából 65 000 hektáron terül el Budapest tágabb környezetében. A Pilisi Parkerdő Zrt. tulajdonában lévő erdőket az 1990-es években évente mintegy 10 millióan látogatták, ez a szám azóta csaknem megduplázódott. A gyalogos természetjárás mellett jelen van az erdei kerékpározás, a lovaglás és a siklóernyőzés is.

 

A parkerdőben jelentős infrastruktúra szolgálja a kirándulókat: csaknem 1000 km jelzett turistaút, 720 km sétaút, mintegy 100 km kerékpározásra kijelölt útvonal mellett több száz erdei pihenőhely, 9 erdei játszótér, 6 kilátó és kb. 10 kiépített kilátópont, valamint erdei sportpályák vannak a Pilisi Parkerdő kezelésében.

 

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
132 015
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 228 655
Közösség
hirdetes

Szótár

Teller Ede

Teller Ede a XX. század egyik legnagyobb fizikusa. Budapesten született 1908-ban, majd 18 évesen... Tovább

Disznótor

Disznótor:A téli időszak egyik kedves szórakozása a disznótorral összekötött maskarázás... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 220

Átlagos értékelés: 5.0

Kirándulás Magyar Magyarország