notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Ismerd meg a magyar Nobel-díjasokat

hirdetes

Bemutatjuk a magyar Nobel-díjasokat

SZ.F.
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Az első magyar Nobel-díjra 1905 óta lehetünk büszkék, az azóta eltelt évszázad során pedig további tizernkettőt sikerült szereznünk. Tudomány, irodalom, közgazdaság – ezeken a területeken mind szerepel legalább egy magyar név a Nobel-díjasok listáján. Most bemutatunk néhányat a magyar díjazottak közül.

Magyar Nobel-díjasok

Jártál már Erdélyben?

Lénárd Fülöp – Fizika, 1905

„Katódsugárzással kapcsolatos munkáiért”

Magyarország első Nobel-díjasa, Lénárd Fülöp még az Osztrák-Magyar Monarchia idején született. Élete első felében magyar állampolgársággal rendelkezett, és ez idő alatt szerezte meg fizikai Nobel-díját 1905-ben, nem sokkal az előtt, hogy 1907-ben német állampolgárságot szerzett volna. Az elismerést a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért kapta meg. Később a náci birodalom vezető fizikusává vált, és sokan a mai napig is e pozíciója miatt emlékeznek rá.

 

Bárány Róbert – Fiziológia és orvostudomány, 1914

"A vesztibuláris apparátus élettanával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”

Bárány Róbert Bécsben született magyar zsidó családba. Osztrák-magyar állampolgársággal rendelkezett, és a Bécsi Egyetem orvostudományi karán tanult. Munkásságát 1914-ben ismerték el és jutalmazták Nobel-díjjal orvostudományi kategóriában. Díját nem vehette át személyesen, ugyanis az orosz hadsereg foglyul ejtette az első világháború során, ekkor ugyanis katonai orvosként dolgozott. Két évvel később, 1916-ban szabadon engedték, és az ebben az évben megtartott ceremónián átvehette korábban kiérdemelt díját.

 

Zsigmondy Richárd – Kémia, 1925

"A kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségű módszereiért"

Zsigmondy Bécsben született és osztrák állampolgársággal rendelkezett, szülei mindketten magyarok voltak. Fiatal kora óta érdeklődött a tudományok iránt, munkássága pedig kulcsfontosságú volt az ultramikroszkóp felfedezésében, ez pedig az 1925-ös kémiai Nobel-díj megszerzéséhez vezetett számára. Lapozz és ismerd meg a többi magyar Nobel-díjast ist! 

 

Magyar Nobel-díjasok

Jártál már a Szelidi-tónál?

Eddigi szavazatok száma: 84

Igen (35%)
Nem (33%)
Még fürödtem is benne! (22%)
Nem, de a cikk tetszett, így el fogok menni! (8%)

A szavazás lezárult.

Szent-Györgyi Albert - Fiziológia és orvostudomány, 1937

"A biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért"

hirdetes

A világ talán legismertebb vitamin kiegészítője egy magyar orvos, nevéhez fűződik. Szent-Györgyi Albert a 30-as évek során fedezte fel a C-vitamint a Szegedi Egyetemen folytatott munkája során. Segítségére volt kutatótársa, Joseph Svirbely is. Albert 1937-ben ezért a felfedezéséért nyerte el a neves díjat.

 

Hevesy György – Kémia, 1943

"A radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban"

Hevesy György magyar radiokémikus karrierje a Budapesti Egyetemen kezdődött, ahol kémiát tanult, mielőtt több Európai országot is meglátogatott volna. Koppenhágai otthonából – ahol 1920-ban telepedett le – Stockholmba kényszerült költözni a második világháború során zsidó származása miatt. Végül itt nyerte el a díjat.

 

Békésy György – Fiziológia és orvostudomány, 1961

"A fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért"

Budapesti oktatását követően Békésy György magyar biofizikus Svájcban, Bernben folytatta kémiai tanulmányait. A fül működése a második világháború során kezdte érdekelni, ezért először Svédországba, majd az Egyesült Államokba költözött a Harvard Egyetemre, ahol 1961-ben megkapta a Nobel-díjat munkásságáért. Végül Hawaii-on, Honolulu szigetén telepedett le.

 

Magyar Nobel-díjasok

Wigner Jenő – Fizika, 1963

"Az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért"

1902-ben született Budapesten és 1937-ig csak magyar állampolgársággal rendelkezett, a Nobel-díjat azonban amerikai állampolgárként nyerte el 1963-ban. Oktatása a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdődött, később pedig Németországban fejeződött be. 1930-ban az USA-ban, a Princetoni Egyetemen indította be karrierjét, 1937-ben pedig elnyerte az amerikai állampolgárságot. A Manhattan Projektben is részt vett, amely során köze volt az első nukleáris fegyverek elkészítéséhez.

 

Gábor Dénes – Fizika, 1971

hirdetes

"A holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért"

Magyar zsidók családjába született Budapesten. Gábor az első világháború során Olaszországban szolgált, majd hazatérését követően először a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd később a Berlini Műszaki Egyetemen tanult. Az elektronoptika iránt már karrierje kezdete óta kimagasló érdeklődést mutatott. A második világháború során sikerült megszöknie Németországból, és a brit Thomson-Houston cégnél helyezkedett el. Itt töltött ideje alatt, 1947-ben fejlesztette ki a holográfiát, a módszer fejlődésében pedig az ezt követő években is kulcsfontosságú szerepet játszott. Ezért a munkásságáért érdemelte ki a díjat 1971-ben.

 

Harsányi János – Közgazdaság, 1994

"A nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságáért"

Harsányinak éppen hogy sikerült elmenekülnie a koncentrációs táborba való deportálása elől a magyarországi nyilas rezsim idején, később pedig kénytelen volt elhagyni az országot a kommunizmus idején 1950-ben. Harsányi először Ausztráliába, majd az USA-ba költözött, a játékelmélet iránti érdeklődése által hajtva. Ezen érdeklődése vezette végül el a díjig 1994-ben.

 

Kertész Imre – Irodalom, 2002

„Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”

Habár Kertész Imre az első magyar irodalmi Nobel-díjas, legnagyobb sikerére Németországba történő emigrációja után tett szert. Munkája alapját a holokauszt idejében szerzett emlékei adták, Kertész ugyanis 14 évesként tapasztalta meg az auschwitzi körülményeket. Legsikeresebb regénye, a Sorstalanság egy 15 éves fiú életéről szól az auschwitzi, buchenwaldi és zeitzi koncentrációs táborokban.

 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
174 975
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 271 615
Közösség
hirdetes

Szótár

Bánki Donát

Bánki Donát: Bánki Donát magyar gépészmérnök, feltaláló és egyetemi tanár. Korának... Tovább

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Fertő-Hanság  Nemzeti Park: Hazánk 10 Nemzeti Parkjának egyike. A Fertő–Hanság... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 200

Átlagos értékelés: 4.7

Érdekességek Magyar