hirdetes

Magyarországi romvárak, amiket érdemes megismerni!

Puskás Rékka

Olyan romvárakat mutatok most be nektek, amik ha mesélni tudnának, órákig hallgathatnánk a történeteket! Ismerjétek meg ti is ezeket a nem mindennapi magyarországi romvárakat! 

Romvárak Magyarországon

Odorvár

Odorvár a Bükki Nemzeti Park területén, a Hór-völgyében, a 660 méter magas Várhegy egy meredek, kiálló hegyormán, 594 méter magasságban fekszik. Észak felé a Bükk-fennsík ennél magasabb csúcsai megnehezítik a kilátást, ám a völgyben futó út innen kiválóan ellenőrizhető. Közelében számos barlang található, melyek közül legismertebb a déli oldalon fekvő Hajnóczy-barlang, illetve az Odorvári-barlang, más néven Odorvári-cseppkőbarlang (melyben már nincsenek cseppkövek). Az "odor" szó jelentése (odorjas - barlangos terület) is ezekre utal. A vár közelében kiépített tűzrakóhely, esőbeálló és információs tábla található.

A várról kevés információ maradt fenn. Építésének körülményeit és idejét nem ismerjük. Egyes elképzelések szerint már a kő-, majd vaskorban is lakott volt a terület, melynek bizonyítékai a várfalak alatti sáncmaradványok. A várat valószínűleg a tatárjárás után építették erődített vadászkastélyként, majd a közeli Cserép-vár pusztulása után vette át annak szerepét. Mások szerint csak a 15. században épült itt erősség. Kedvező fekvésének köszönhetően csekély katonai erővel is el tudta látni feladatát, a Hór-völgy védelmét. A 14. században több tulajdonosa is volt, közöttük az egri püspökkel.

1351-ből származik egyetlen okleveles említése is, melyben Erzsébet királyné megtiltotta Peskó ódori kapitánynak, hogy Cserépfalun és Bogácson dézsmát szedjen és lakóit "háborgassa". A 15. században Jan Giskra vezetésével husziták (zsebrákok - csehül: koldusok) foglalták el, majd innen irányították a környék falvaiba intézett portyáikat. 1472-ben Mátyás Fekete Seregének élén Magyar Balázs űzte ki őket és rombolta le a várat, mely ezután már nem épült fel, katonai szerepe később nem volt, bár Eger eleste után a törökök valószínűleg megszerezték. A romokat régészeti kutatás máig sem tárta fel, ásatások hiányában pedig pontosabb története nem tisztázható.

hirdetes
hirdetes

Fehérkő vára

A történészek véleménye szerint Anjou Károly király adhatott utasítást egy uradalmi központ létesítésére, ami a továbbiakban összefogta a környékbeli jobbágyfalvakat. Egy 1336-os oklevél szerint Cikó várnagy parancsolt benne. 1403-ban fegyvercsörgés verte fel, mivel Marcali Miklós erdélyi vajda csatlakozott Nápolyi László trónkövetelő táborához Luxemburgi Zsigmond király ellen, ezért az uralkodó hívei megostromolták és elfoglalták annak kereki várát. A megrongált erődítmény évekig elhagyatottan állt, a győztes uralkodó csak 1408-ban adott engedélyt a közben kegyelmet kapott Marczali főúri családnak, hogy újjáépíttethesse. 1474-től az ország leghatalmasabb mágnásai közé tartozó Báthori-család uralta a főként téglából épített várat, ami nem katonai szempontból, hanem mint birtokközpont volt fontos urainak.

A meredek hegyoldal szélén körbe húzódó emeletes lakószárnyakat támpillérek támogatták, bejáratát négyzetes kaputorony és mély szárazárok védelmezte, melyen hosszú fahíd vezetett át. Hunyadi Mátyás király halála után a Dunántúlra betörtek Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai, akik Szombathely, Veszprém és Székesfehérvár városai mellett bevették a kicsiny Kereki várát is. A következő esztendőben sikerült Kinizsi Pálnak és Báthory Istvánnak visszafoglalnia a „Fekete Sereg” segítségével. Majd sokáig romokban hevert, mivel a dúsgazdag Báthoryak nem lakták épületeit, csak a lakosságtól behajtott adók voltak számukra fontosak. Változás sorsában csak 1530-ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit.

Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide. Nem szerepelt a török idők másfél évszázados csatározásaiban a fent említett okból, omladozó maradványainak nagyobbik részét 1830-ban a helyi plébániatemplom, majd 1920 körül egy közeli vadászkastély építéséhez bontották le. Műemlékvédelmi állagmegóvására 1964-ben történtek lépések, míg napjainkban egy lelkes helybeli várbaráti társaság szépen kitisztította a várrom környékét a mindent elborító bozóttól. A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor: az egyik leghíresebb és legismertebb magyar költőnek számít mind a mai napig,... Tovább

Badacsony

Badacsony: A Balton-felvidéknek 9 tanúhegye van, a Badacsony közülük az egyik. A... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek Kirándulás Magyar Magyar történelem Magyarország Utazás