A Budapest ikonikus Nyugati tér mindig is a város szívében dobogott. Ebben a cikkben felfedezzük, hogyan változott meg ez a központi helyszín az évek során, és hogyan lett az egyik legfontosabb találkozópont a városban.
Pesti történet a Nyugati tér fejlődéséről
Históriájának első évszázadában nem volt több zsúfolt útkereszteződésnél az a hely, amelyet eleink Berlini, mi Nyugati térként ismerünk. Megjegyzendő: a legnagyobb változások idején éppenséggel Marxnak hívták, és bár jó ideje valódi tér, a rázúduló forgalom nagysága máig mit sem változott.
A Nyugati (Marx) tér a Váci út és a Lehel (Ferdinánd) tér felé nézve 1949-ben, jobbra a Westend-ház. 16526 Fotó Fortepan_Magyar Rendőr
Kezdetek: A Csendes Hely a Váci Úton
Nem nagyon volt semmi a mai Nyugati tér helyén azt megelőzően, hogy az ország első vasútvonalának kiinduló állomását odatelepítették volna. A szervita atyák majorsága, később egy cukorfinomító, no meg egy darabig a hóhér háza, amely az ő munkaköri kötelességéből fakadóan kombináltatott a sintérteleppel. Mindez persze jócskán kívül esett a városon, csak a váci országútról volt elérhető.
A Teréz körút kiépítése és a befejezés előtt álló Nyugati pályaudvar 1877-ben. 82256 Fotó Fortepan_Budapest Főváros Levéltára_Klösz György
A Ferdinánd híd lejárója a Podmaniczky utcánál 1890 után, balra a Nyugati pályaudvar területe. 82390 Fotó Fortepan_Budapest Főváros Levéltára_Klösz György
A helyzet azonban gyorsan megváltozott, amikor megépült az indóház, és 1846. június 15-én kifutott az első menetrend szerinti járat, hogy legyűrje a Vácig előtte álló 33 kilométeres távot.
Az Új Pályaudvar és a Városfejlődés
A tér a vasút által vonzotta az élénk kocsi-forgalmat, járt erre lóvasút is, de mindezt hatványra emelte a villamos, amely 1887 őszén éppen itt mutatkozott be Budapestnek. A Nyugatitól az Oktogonig tartott a kísérleti pálya, és a próba olyan jól sikerült, hogy az 1890-es években a körút egész hosszát birtokba vették a villamosok.
A nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt 1887-ben Fortepan_Samllai Tibor
Az Átalakuló Tér: A Banántorony és Az Első Nagy Áruház
A tér Lipót (ma Szent István) körút felőli oldala az 1890-es évekre nyerte el végső megjelenését két, a Váci útra ívben kihajló házsorral.
A Szent István (Lipót) körút a Nyugati tér felől nézve 1895 körül. 82382 Fotó Fortepan_Budapest Főváros Levéltára_Klösz György
A Megváltás és Újjáépítés: A Nagykörút és Az Áruházak
A Berlini tér csak akkor vált valódi térhez hasonlatossá, amikor 1936-ban lebontották a London szállót, és a város a telek kisajátítása mellett döntött.
A lángoló Nyugati (Berlini) tér 4. a Váci út felé nézve 1945-ben Fortepan
A Nyugati (Marx) tér 6. 1958-ban. Itt már a II. világháború utáni új, plusz emeletekkel megnagyobbított verzióban. Fortepan_Vadas Ernő
A Modern Nyugati Pályaudvar és Az Aluljárórendszer
Mindaz azonban, ami a pályaudvarral történt, része volt a tér teljes átformálásának. Abból kiindulva, hogy a 3-as metróvonal itteni állomásának kiépítése miatt amúgy is hatalmas földmunkákra és a közlekedési rendszer teljes újragondolására lesz szükség, 1972-ben egy tervpályázat keretében minden régóta szükséges átalakítást napirendre tűztek.
A Nyugati (Marx) tér 1953-ban, szemben a Westend-ház és a Nyugati pályaudvar. Fortepan_UVATERV
A Nyugati (Marx) tér az aluljáró és a felüljáró építési munkálatai közben 1978-ban_Fortepan_UVATERV
A Fővárosi Értékek Újjászületése
Az autósok és a gyalogosok – tesszük hozzá, mert a hídon járda is volt – részt vettek a téren történő átalakításban, és a Nyugati tér a város egyik jelképévé vált, hűen őrizve Budapest történelmi emlékeit.
A Nyugati (Marx) téri felüljáró építési munkálatai 1981-ben. Balra a Váci út, szemben a Nyugati pályaudvar. 255299 Fotó Fortepan_Bojár Sándor
Az Építészet Kihívásai és A Modernizáció
A nevezett áruházat tulajdonképpen az a tény hívta életre, hogy a tervezők pusztulásra ítélték a kétemeletes MÁV irodaépületet, a vasúttársaság azonban ragaszkodott a hivatali helyiségek, a város pedig az üzletek pótlásához.
A Nyugati (Marx) tér 1986-ban. 212019 Fotó Fortepan_Záray Péter
Kővári György építésznek egy lehetetlen formájú, szűkös telken kellett elhelyeznie az összes elvárt funkciót, amit végül úgy oldott meg, hogy az eltolt és elfordított egységekkel 130 százalékos beépítést valósított meg.
Ezzel megújult a Nyugati tér, és modernizált városszívévé vált, ahol az emberek találkozhatnak, vásárolhatnak és élvezhetik a város életét.
Forrás: Fortepan Fotó: Fortepan_Berecz
