hirdetes

Osztapenko maradhat? címmel rendszerváltáskori fotódokumentációs kiállítás nyílt

VN

Osztapenko maradhat? címmel a rendszerváltáskori budapesti szoboráthelyezésekről nyílt fotódokumentációs kiállítás pénteken a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának Barokk Csarnokában.- olvasható az MTI hírportálon.

Osztapenko maradhat? kiállítás Budapesti Történeti Múzeum

Életben maradt szobrok és életre kelő történelem

Karácsony Gergely főpolgármester a kiállítás megnyitóján felidézte, hogy a rendszerváltozást Debrecenben élte meg diákként, ott azonban - Budapesttel ellentétben - nem volt társadalmi vita: egyszerűen csak jöttek a daruk és ledöntötték ezeket a szobrokat. Mint hozzátette, az akkori fővárosi vezetés "nagy bölcsessége" volt, hogy az 1990-es évek eleje Budapesten nem a rombolás időszaka lett. A főpolgármester azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy ma, amikor világszerte súlyos társadalmi igazságtalanságok fakadnak fel, ezeket sokszor a szobrokon "verik le". A kiállítás ezért arra emlékeztet: az a korszak is létezik velünk együtt, amely ezeket a szobrokat létrehozta, akár örülünk neki, akár nem - fűzte hozzá.Minden köztéri alkotás ki van téve annak, hogy más fénytörésben nézzünk rá, de az elpusztítása soha nem lehet megoldás - hangsúlyozta karácsony Gergely.
   

Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: egy politikai közösségben megannyi, versengő emlékezet van jelen, egy köztéri alkotásnak ezért olyan koncepcióban kell gondolkodnia, amely ebben rendet teremt; nem emlékeztethet úgy, hogy közben fájdalmakat okoz.Nem mutat sehová, ha a versengő emlékezetek természetét kizárással akarják feloldani. Ennek jelei láthatók a Szabadság téren, melynek egyik részén "emlékezetpolitikai fájdalomközpont" áll, másik sarkán "a hidegháború folytatódik" - fogalmazott.

hirdetes
  

A kiállítás egy harminc évvel ezelőtti történetbe "repít vissza    

Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója a kiállításról szólva elmondta: az egy harminc évvel ezelőtti történetbe "repít vissza", amikor a frissen módosított önkormányzati törvény lehetővé tette, hogy a települések maguk döntsenek a köztereiken álló szobrokról. A tárlat a korabeli fotódokumentáció segítségével a Fővárosi Önkormányzat által elrendelt és a Budapest Galéria által szervezett szoboráthelyezésekről ad vázlatos áttekintést. A bemutatott képanyag Budapest Főváros Levéltárából (BFL) származik, amely az akkoriban zajló eseményeket kezdeményező módon, saját fotósaival dokumentálta, így jelentős tényanyagot rögzített képeken is. A képválogatás Csiffáry Gabriella történész-levéltáros (BFL) és Szöllőssy Ágnes művészettörténész (Budapest Galéria) munkája.

hirdetes
   

A Fővárosi Közgyűlés 1991. december 5-én arra a korábban példátlan megoldásra jutott, hogy a lebontandó művek elhelyezésére szoborparkot létesít. Erre a célra a XXII. kerületi önkormányzat a Tétényi fennsíkon, a 7-es főút mentén (Balatoni út-Szabadkai u.) ajánlott fel területet. Az építészeti tervpályázat eredményeként, Eleőd Ákos építész tervei szerint felépített szoborpark 1993. június 27-én nyílt meg, a Memento Park néven ma is látogatható muzeális emlékhelyen - áll a november 21-ig megtekinthető kiállítás ajánlójában.
 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Hagyomány

Hagyomány: azokat az elődök örökségéből átvett cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket... Tovább

Vörösmarty tér

Vörösmarty tér: A budapesti Vörösmarty tér az V. kerületben, a Váci utca, a Deák Ferenc... Tovább

Tovább a lexikonra
Belföld Érdekességek Hírek Magyar történelem Magyarország Magyarság Programajánló Szórakozás Történelem
X
Kövess minket facebookon!