notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Pázmány Péter, a magyarországi katolikus megújulás lelke

hirdetes

Pázmány Péter, a magyarországi katolikus megújulás lelke

hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

449 éve született Pázmány Péter, esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja. Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai sokakat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba. Mint a magyar katolikus egyház feje, felhasznált minden törvényes eszközt, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestantizmus terjeszkedésének útját állja, és azt gyengítse.

Pázmány Péter, a magyarországi katolikus megújulás lelke

Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter, esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.

Életpályája

1570. október 4-én született Nagyváradon. Apja Pázmány Miklós bihari alispán, anyja Massai Margit (a korábban Tisza-Maros közében a protestantizmust erőteljesen támogató Massai Imre főnemes lánya), mindketten hitvalló protestánsok.

Margit asszony 1582-ben történt halála után apja rövidesen újranősült. Új felesége, Toldy Borbála ismertette meg a kamaszodó Péterrel a katolikus tanokat. 1580-ban még Váradon tanult, majd a jezsuiták által létrehozott kolozsvári gimnázium diákja lett. Miután a fejedelemség Báthory István halála után kiutasította a jezsuitákat Erdélyből, mert kiderült, hogy közreműködtek a rekatolizáció előkészítésében (1587), ők tíz diáknak – közöttük az igencsak ígéretes Péternek is – felcsillantották egy európai utazás lehetőségét. Apja elengedte az ifjút, de soha többé nem látta. 1588-ban a krakkói jezsuita kollégium novíciusa lett, a bölcseletet Bécsben tanulta, a teológiát pedig Rómában.

hirdetes

1597-től tanulmányi felügyelő lett a jezsuita rend grazi nevelőintézetében, 1598-tól pedig a grazi egyetemen bölcseletet oktatott. (Itt tanított 1600-ig Johannes Kepler német csillagász is.) 1601-ben a sellyei rendházba küldték elöljárói, hogy hazájában mint hithirdető működjék a katolikus vallás emelésén. Ugyanebben az évben prédikátorként Kassán és Nyitra vármegyében működött, nagy sikerrel. Szónoklatai és vitatkozásai hatására Forgách Miklós (főtárnokmester) és Zsigmond grófok, Thurzó Kristóf és Esterházy Miklós (nádor) jobbágyaikkal együtt rekatolizáltak. 1603-tól a grazi egyetemen teológiát tanított három évig. 1607-ben másodszor küldték hazájába, ahol Forgách esztergomi érsek vette udvarába.

hirdetes

1608-ban országos figyelmet keltett a pozsonyi országgyűlésen. Mint rendjének képviselője, annak érdekében hatalmas beszédben szólalt fel a bécsi béke 8. pontja ellen, amely a jezsuitáktól megtagadta az országban a birtokszerzési jogot; majd rábírta az érseket, hogy Nagyszombatban 1611-ben a papság erkölcsi és szellemi újjáteremtése céljából tartományi zsinatot tartson. Forgách érsek kezdeményezésére és II. Mátyás magyar király kérelmére V. Pál pápa felmentette Pázmány Pétert szerzetesi fogadalma alól. Dolgairól hitvitázó ellenfele, Alvinczi Péter, protestáns hittudós így írt QUERELA HUNGARIAE című röpiratában (1619): „Azon bécsi végzéseknek artikulusában béfoglaltatott volt, hogy a' jezsuitáknak semmi jószáguk ne légyen Magyarországban, mely végzésben arra nézett az ország, hogy azon jezsuitáknak lakóhely ne engedtessék Magyarországban, mert tudják vala, megérezvén és megtapasztalván maguk kárával, minémű és mily nagy károkat szerzettenek az országban. Ezek seregéből való Pázmány Péter is, ki midőn látá, hogy más úton nem lehet a' Krisztus evangéliomát valló népnek veszedelmet szerezzen, a' jezsuiták regulája mellől, melyre egész életét esküvéssel kötelezte vala, elszakada, és hogy annyival nagyobb ereje lenne a' Krisztus anyaszentegyházának üldözésére a' jezsuiták Magyarországának főeleje lőn és Őfelsége, a' király után ezen országban legfelső tisztességbe helyhezteték, majd azon idő tájban, melyben e felsőmagyarországi vármegyék nem csak testi, hanem lelki ellenségnek is hirdettettek az országnak nyilvánvaló gyalázatával, esztergomi érsekké téteték, és az országnak akaratja ellen nyakára köttetteték... Ez előszámlált dolgokból akárki is, ha esze vagyon, megtapasztalhatja, hogy minálunk a gonoszoknak jól, a' jóknak gonoszul vagyon dolguk. És eképpen ha valami tiszteletet kíván valaki, hogy tudniillik nagyobb hírnevet szerezzen, elsőben legyen lator…”

1616. április 25-én turóci préposttá, ugyanezen év szeptember 28-án pedig az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké nevezték ki. Miután meg volt győződve arról, hogy főképp a papság erkölcsi és műveltségi hanyatlása idézte elő, s könnyítette meg a protestantizmus elterjedését, s csakis erkölcsös, művelt és buzgó papság képes annak határt szabni, és a tiszta hitet fenntartani, 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, majd Bécsben is egyet, 1623-ban (közel 200 000 forintnyi költséggel), amely ma is működik, és alapítójának a nevét (Pázmáneum) viseli.

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
71 671
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 511 461
Közösség

Szótár

Fodros tollú magyar lúd

Fodros tollú magyar lúd: Az országban igen tradícionális a lúdtartás már hosszú ideje. Ez... Tovább

Hegyeshalom

Hegyeshalom Magyarország nyugati, leghíresebb határátkelője, Ausztria irányába.... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 1

Átlagos értékelés: 4.0

Alkotás