hirdetes

Reformkor a magyar filmvásznon - Négy 20. századi mozi, melyeket ma is jókedvvel nézünk vissza

Szaka Ádám, ZH
Reformkort feldolgozó, magyar filmremekek, a 20. századból

80 huszár 

Ez a színes, magyar megvalósításban történt filmdráma 1978-ban látta meg a napvilágot, Sára Sándor rendezésének köszönhetően. Forgatókönyvírója szintén Sára Sándor volt, Csoóri Sándor segítségével. A szeptember 18-án bemutatott filmalkotást a Hungarofilm és a MAFILM Objektív Filmstúdió gyártották le. A cselekmény 1848 tavaszán veszi kezdetét, amikor is Európa már a forradalom tüzében ég. A Paál Farkas kapitány (Dózsa László), valamint Bódog Szilveszter főhadnagy (Tordy Géza) vezetése alatt lévő, Lengyelországban állomásozó Lenkey huszárszázad már 10 éve tartózkodik külföldi kirendeltségben. Sokan hazavágynak, egyesek még hazahívó levelet is kapnak földijüktől, családjuktól. Egy huszár úgy dönt, hogy dezertálásra adja a fejét, ő a jászberényi Korsós András (Madaras József), de végül elfogják, s a városi főtéren megvesszőzik a közutálatnak örvendő Leopold Krüger tábornok (Szabó Sándor) parancsára. A lengyel ifjak követelik az osztrák császári csapatok kivonulását, de azok közéjük lövetnek, megölve ezzel néhány diákot. Paál kapitányt leváltják, helyére egy Haller (Lőte Attila) nevű osztrák tiszt kerül, a századot Prágába akarják vezényelni. A 80 huszár viszont úgy dönt, hogy megtagadják az utasítást, hazatérnek Magyarországra, és harcolni fognak a szabadságuk kivívásáért. Az otthonra tervezett út azonban viszontagságokkal teli, ellenük szól az idő, a természeti terepek nehézsége, ráadásul még az osztrák csapatok is üldözőbe veszik őket. A hiteles források alapján rendezett film 124 percben mutatja be a Lenkey huszárok nagy kalandját.  

hirdetes

Liliomfi

hirdetes

A Liliomfit 1954-ben készítették, a rendezője Makk Károly volt, a forgatókönyvet pedig Bíró Yvette, Bacsó Péter, valamint Mészöly Dezső írták. A magyar filmvígjáték Szigligeti Ede: Liliomfiának adaptációja. A MOKÉP hozta forgalomba, majd a Best Hollywood-nak köszönhetően később DVD-n is megjelenítették. A mozik béli bemutató vetítés 1955. február 24-ére datálható. A film eseménye egy Balatonfüredre érkezett vándorszínészcsapattal veszi kezdetét, akiknek feltett szándékuk, hogy előadják a Rómeó és Júlia nevezetű tragédiát. A társulatban helyet kap egy igencsak fiatal színész, akit Liliomfinak (Darvas Iván) hívnak, ő pedig első látásra szerelembe esik az előadást szemlélő Marsikába (Krencsey Marianne). Liliomfi a nevezetes Szilvay Tódor professzor (Balázs Samu) unokaöccse, a tudósember látogatóba megy Mariska nevelőnőjéhez, Camillához (Dajka Margit), mert az ifjú hölgyet magával óhajtja vinni, azzal a céllal, hogy hitveséül adja egyetlen örököséhez, Szilvay Gyulához. A szerelem mámorától céltudatos Liliomfi azonban nem óhajt lemondani Mariskáról. A badacsonyi vendégfogadóba utazik, aminek Kányai Zsigmond (Tompa Sándor) a tulajdonosa. A romantikus komédia hát kezdetét veszi! A vígjáték 102 percnyi játékidőt szolgáltat a nézőknek. 
 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Miskolctapolca barlangfürdő

Miskolctapolca barlangfürdő: Miskolc és Borsod megye első számú idegenforgalmi... Tovább

Madarasi Hargita

Madarasi Hargita: Népszerű idegenforgalmi helyszín Erdélyben, az egyik legszentebb magyar... Tovább

Tovább a lexikonra
Alkotás Magyar Magyar történelem Magyarország Magyarság Retró Szórakozás Történelem
X
Kövess minket facebookon!