Bár az úttörőtáborok programjai, amelyeket az 1950-es évektől kezdve rendszeresen szerveztek, nem nélkülözhették a kommunista ideológiára való nevelést, nem valószínű, hogy a gyerekek ebből sokat éreztek volna, hiszen a nap nagy részét sportolással, úszással, számháborúval vagy versenyzéssel töltötték.
1919-ben az Úttörőcsapat
Az első magyarországi úttörőcsapat 1919-ben, az első kommunista diktatúra, a szovjet kommunizmus idején alakult meg egy budapesti iskolában, Marx Károly vezetésével.
Ezt követően 1945-ben kezdtek újraindulni az ilyen típusú gyermekmozgalmak. Ekkor szerveződtek újjá az úttörők is. A magyar úttörők szövetsége, az úttörők, úttörővezetők és pártoló tagok tömegszervezete, a cserkészmozgalom kezdeti éveiben alakult, majd a cserkészmozgalom utódjává, a legnépszerűbb magyarországi gyermekszervezetté vált.
Így "teremtette meg" a fiatalok a szocializmustát.
A Magyar Kommunista Párt (MKP) a nemzetközi munkásmozgalmi erőkkel és táborokkal való feltétel nélküli összeköttetést szorgalmazta, és ifjúságpolitikája ezt tükrözte. Az 1950-es években népszerűvé vált piros nyakkendős egyenruha szintén a szovjet eszmék iránti elkötelezettséget jelentette. Az úttörő mozgalom hosszú időn keresztül azt a célt tűzte ki, hogy tagjaiban a haza és a párt iránti szeretetet és hűséget, valamint a proletár internacionalizmust ébreszti.
Idővel az úttörő táborok átalakultak
Idővel egy valódi hierarchia alakult ki, ahol az általános iskolás tanulók szolgálnak kiképzőtisztként, az idősebb tanulók úttörő járőrként vagy csapatként, a középiskolás tanulók ifjúsági vezetőként, a politikailag "alkalmas" és elszánt felnőttek pedig csapatként vagy úttörő vezetőként.
Első úttörő újság
1946. február 6-án jelent meg az első magyar úttörőújság, amely az 1848-as forradalom mintájára, de a szocialista eszmék által formálva vázolta fel az úttörők 12 pontját. Kevesen tudják, hogy a szervezet története során többször változtatta nevét, hogy tükrözze a mindenkori pártvezetés értékrendjét. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége irányította az akkori nagy példányszámú lapokat, köztük a Pajtás, a Hüvelyk Matyi, a ttör, a Kisdobos, a Dörmög Dömötör és a Kincskeres.
A harsona hangja felébresztette az úttörőtáborokban a Little Buddie-kat.
Az 1950-es években a gyerekeket gyakran katonai sátrakban szállásolták el, de később a párt, a nagy állami vállalatok, sőt maguk a budapesti kerületek is rendelkeztek saját úttörőtáborokkal, ahová a dolgozóik gyermekeit vitték nyaralni. Az akkori fiatalok ezrei nyaraltak Balatonszárszón, Lellén, Széplakon, Alsórsön, Csillebércen és a legrangosabb, 1969 és 1975 között épült zánkai táborban. A zánkai úttörőtáborból ifjúsági központ is lett, a tóparti falu pedig nyüzsgő úttörővárossá nőtte ki magát, évente 30 ezer gyermeket fogadott, köztük orosz, keletnémet, volt csehszlovák és jugoszláv úttörőket.
A szocialista korszak vége
Az 1980-as évekre az úttörők nagyrészt lemondtak párttagságukról, és a táborok légköre kevésbé igazodott a szovjet ideológiához. Ahogy a Szovjetunió kezdett szétesni.
A szervezetnek még ma is néhány ezer tagja van, és nem tűnt el teljesen. Zászlófelvonások, ünnepségek, csapatversenyek, mozgalmi dalok éneklése, szalonnasütés és más tevékenységek az egykori úttörőtáborokból az azóta felnőtt kisgyerekekben is emlékeket idéznek fel.
Idézd fel te is!
26
