Magyarország sokkal több fontos íróra lehet büszke, mint amennyiről általában szó esik a hétköznapok során, vagy az iskolában. A magyar irodalmi kincstár hihetetlenül gazdag, azonban a világ csupán nemrégiben figyelt fel nemzetünk írott alkotásaira, köszönhetően többek között tehetséges kortárs szerzőinknek. Az alábbiakban olyan alkotókat sorolunk fel, akik jelentős munkásságukkal gazdagították a magyar irodalmat.
Nádas Péter
Az elmúlt évek egyik legelismertebb magyar írójaként Nádas Péter elképesztő elismerést harcolt ki magának Európa történelmével és a kontinens politikai ügyleteivel foglalkozó hosszú műveivel. Munkásságát olyan szerzőlegendákéhoz hasonlították, mint Tolsztoj vagy Dosztojevszkij, mert a magyar író műveiben is gyakran jelennek meg különböző morális és filozófiai dilemmák.
Nádas alkotásai azonban nagyon is a XX. századba helyezhetők. Egyik legismertebb műve a Párhuzamos történetek, amely a berlini fal ledöntésétől visszafelé kezdi el boncolgatni Európa történelmének legsötétebb időszakát.
Krasznahorkai László
Krasznahorkai műveihez olyan türelemre és kitartásra van szükség, amely kevés olvasóban van meg manapság. A kultuszszemélyiségként tisztelt író a Man Booker-díj megnyerése után robbant be a köztudatba 2015-ben.
Írása lassú, elgondolkodtató utazásra invitálja az olvasót, feldolgozott témakörei alapján pedig sokan Kafka és Melville közé helyezik. Krasznahorkaival kapcsolatban gyakran jegyzik Tarr Bélával való együttműködését.
Kertész Imre
Kertész Imre az egyetlen magyar író, aki valaha Nobel-díjat kapott. Munkássága főképpen a holokauszt és annak pusztító hatásai köré épül. Művei hitelességéhez hozzájárul, hogy maga Kertész is egy holokauszt-túlélő. A fiatal Imre 14 éves korában került Auschwitzba, majd később Buchenwaldba. Az itt megélt események munkája legfőbb ihletői. Írásai bemutatják a táborok szenvedéseit és megkérdőjelezik azt a civilizációt, ami képes ilyen szörnyűségekre.
Leghíresebb alkotása, a Sorstalanság egy részben életrajzi mű – egy 14 éves magyar zsidó fiú szenvedéseit mutatja be a koncetrációs táborokban. Az először 1975-ben kiadott regény 2002-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat.
Konrád György
Komor, de látnoki munkáiban Konrád György politikai diskurzusokat és eseményeket dolgoz fel. Alkotásai miatt a modern magyar irodalom egyik legjelentősebb és legsikeresebb alakjává vált.
Egy budapesti zsidó családba született, de fiatalkorában sikerült vidékre menekülnie a deportálás elől. Itteni élményei befolyásolták az életről kialakult nézeteit és munkásságát. Emlékiratában az általa tapasztalt elidegenedés és árulás jelenik meg, amelyeket a háború után tapasztalat.
Konrád a szovjet megszállás elleni felkelésben is részt vett, amiért hosszadalmas ellenvádaskodás áldozatává vált.
Szabó Magda
Annak ellenére, hogy a kommunizmus alatt a hatóságok betiltották munkáit (amiért tanári pályára kényszerült), Szabó Magda kétségtelenül a XX. századi magyar irodalom legfontosabb női alakja volt. Szerencsére alkotásai végül elérték azt a közönséget, akiknek íródtak, nevét pedig már lényegében minden magyar ismeri.
Sikerei többek között Abigél című regényének köszönhetők, amely egy iskolás lányt kísér végig a háború idején, és amiből egy négyrészes film is készült, Zurzs Éva rendezésével. Legjelentősebb munkája azonban sokak szerint Az ajtó című regény, ami egy részben önéletrajzi műként mutatja be egy író bizonytalan helyzetét.
