notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A magyar irodalom egyik legismertebb, legjelentősebb alakja

hirdetes

A magyar irodalom egyik legismertebb, legjelentősebb alakja

KG
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

A magyar irodalom egyik legismertebb, legjelentősebb alakja

Nagyszalontán 1840. november 19-én vette feleségül Ercsey Juliannát, egy ügyvéd törvénytelen és vagyontalan leányát. Úgy döntött, hogy az esküvő után már nem foglalkozik annyit olvasással és különböző művek tanulmányozásával, hanem helyette minden szabadidejét szeretett feleségével töltötte. Munkájában szorgalmas és kiegyensúlyozott volt, kisebb peres ügyekben segédkezett, marhapasszusokat állított ki, és a hivatali életben kiválóan teljesített, még a megyei táblabírák is elismerték tevékenységét. Ekkoriban új ismeretekkel is gyarapodott, hiszen munkájából adódóan kitanulta a földmérést.

Házasságukból 1841-ben született Juliska lánya és 1844-ben László fia, aki később ismert bankár, népköltészetgyűjtő, Arany hagyatékának gondozója, kitűnő költő és irodalomtudós lett. Gyermekeinek sikereire Arany mindig nagyon büszke volt. Halála után fia rendezte sajtó alá Arany hátrahagyott iratait és levelezését négy kötetben. Hagyatékának azon része, mely személyes vonatkozással (például családi magánlevelezésének nagyobb része) bírt, fia özvegyénél Szalay Gizellánál (1857-1945) maradt. Ezt csak ő és második férje Voinovich Géza (1877-1952) irodalomtörténész kutathatta, aki háromkötetes művet szentelt Arany János életrajzának. A Gellérthegyi villájukban őrzött kéziratok, családi magánlevelezés és egyéb relikviák 1945 januárjában belövések és bombázások következtében teljesen megsemmisültek, mivel a közelben német ágyúállások voltak. Levelezésének fennmaradt része Arany László végakarata szerint a MTA Könyvtárának Kézirattárában található.

Elismert költővé válása: az Elveszett alkotmány és a Toldi

1842 tavaszán Arany egykori tanulótársa, Szilágyi István Szalontára érkezett rektori minőségben, és a költőt az irodalmi munkásság folytatására buzdította: elsősorban a görög tragédiaszerzők fordítását javasolta neki. Szilágyi István inspirálására, teljesen egyedül tanult meg angolul. Beszélni nem tudott, csak az írásképet ismerte. Az angol szövegeket összevetette a német fordítással, és így kezdett el nyelvtankönyv segítségével lépésről lépésre haladva egyre jobban elmélyülni az angol nyelvű irodalomban. A nyelv olvasásában jártasságot szerezve Shakespeare-t kezdte tanulmányozni és fordítgatni. 1845 nyarán írta az Elveszett alkotmány című szatirikus eposzt, amelyet beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposzpályázatára. A mű meg is jelent a Kisfaludy-társaság Évlapjai VII. kötetében, és vele a 25 arannyal járó pályadíjat is elnyerte, bár Vörösmarty nem volt teljesen elragadtatva, és bírálta hexametereit. A kritikai kifogások azonban nem vették el a kedvét, hanem inkább további munkára inspirálták Aranyt.

1846-ban az Életképekben (I. évfolyam 13. sz.) jelent meg tőle egy falusi beszély Egyszerű beszélyke, Úti tárczámból és egy másik Hermina címmel (II. évf. 9. sz.). Az 1846. március 28-án megjelent Egyszerű beszélyke volt Arany első nyomtatásban is megjelent írása.

1846-ban a Kisfaludy Társaság ismét irodalmi pályázatot írt ki. A feltételeket Erdélyi János állította össze és az ő utasítására került be a követelmények közé a népies forma. A pályázat szövege: „Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamelyt, a nép ajakin élő történeti személy, például: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. A forma és a szellem pedig népies legyen. Beküldés határnapja: 1846. november 26. Jutalma 15 db arany.” A Toldi már egyöntetű siker volt, és olyan győzelmet aratott, hogy nemcsak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, és jeles írók figyelme fordult feléje. Petőfi volt az egyik első, aki üdvözlésére sietett, és ismeretlenül is levélben köszöntötte őt. Szilágyi István találóan azt írta Aranynak, hogy a „Toldinak nagy máj adatik”.

hirdetes

Ez időtől kezdve folyamatosan írt az Életképekbe és a Pesti Divatlapba kisebb költeményeket. 1847-ben készítette el a Toldi estéjét és a Murány ostromát. 1847. június 1. és 10. között Petőfi meglátogatta Szalontán, és ettől kezdve szoros barátság szövődött köztük, és rendszeresen leveleztek egymással. Ez a levelezés jelentős kor- és irodalomtörténeti emlék is egyben. Úgy írt és fordított ez időben, hogy közben napi tíz órai hivatali munkáját is ellátta, és családjára is odafigyelt.

1848-ban a Kisfaludy Társaság felvette tagjai közé. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt néhány verset és kisebb elbeszélést írt a folyóiratokba és néhány közéleti helyzetdalt is. Ilyen például a Nemzetőr-dal, de nem hozott létre jelentős esztétikai értéket, mivel az akkori közösségi hangnem távol állt az ő líraiságától. A kormány által megindított Nép Barátja című lap szerkesztését nem vállalta el, csak nevét kölcsönözte hozzá, míg a tényleges szerkesztő Vas Gereben volt. Arany eleinte több költeményt és népszerű politikai cikket írt a lapba, de 1849. március 10-től már a neve sem fordult elő a lapon. Nemzetőrként részt vett a szalontai századdal az aradi várostrom körüli katonai szolgálatban, mintegy 8-10 hétig. Az ostromról így írt a Bolond Istókban: „Oh láttam én (hisz ott is voltam egyszer, / Tenni kevés – de halni volt esély)” Jegyzői hivatalát 1849 tavaszáig megőrizte, de a város nem tudta fizetni a tisztviselőit, ezért a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumnál vállalt fogalmazói állást. Hivatalával összefüggésben Debrecenbe, majd Pestre költözött. Mindeközben családja végig Szalontán maradt, ahol otthont adott Petőfi családjának 1849 január végétől májusig.

Június végétől megkezdődött a cári csapatok elöli menekülés. Nagyszalontán keresztül vonultak vissza Görgei tábornok egységei. Néhány napig nála húzta meg magát menekülő és bujdosásra kényszerülő írótársai közül Vörösmarty Mihály és Bajza József. Nemsokára ő is menekülni kényszerült, és egy ideig bujdosott. Erdőkben töltötte napjait, és később, amikor visszamerészkedett otthonába, éjszakákat töltött felöltözve, arra várva, hogy hátha őt is letartóztatják. A félelem mellett legalább ilyen teherként jelentkezett, hogy „csaknem földönfutó valék”, ahogy írta később, mert az 1849-es év a teljes anyagi ellehetetlenülés szélére sodorta családját.

Arany János lakóháza Nagykőrösön

A világosi fegyverletétel után nem tartóztatták le, rövid bujdosás után közéleti szerepet nem vállalva visszatérhetett Szalontára. Időközben Tisza Lajos meghívta Gesztre, hogy fiát, Domokost költészetre oktassa. Szemléletének ellentmondásaira jellemző, hogy az elbukott magyar szabadságharcot kétféleképpen tudta értékelni: elégikusan és ironikusan is. Arany a bukás után sem pártolt el a szabadságharc eszméitől. Évnapra című versében (1850) 1848. március 15. megtagadását a Megváltót eláruló Péter gyengeségéhez hasonlítja; a Szondi két apródja a szabadságharc dicsőítése. S ha a Nagyidai cigányokban torzképet rajzol is a szabadságharcról, a gúny csak a vezéreket éri, mert Arany másképp ítélte meg a vezetőket és másképp a népet. 1850-től kezdve megint írhatott, és folyóiratokban leginkább lírai költeményeket publikált. A Bach-korszakban lassan azért hozzákezdett anyagi helyzetének rendezéséhez, a Nép Barátja tiszteletdíjaiból nádfedeles, rozzant, kétszobás parasztházat tudott vásárolni, melyhez volt egy apró gyümölcsöse is.

hirdetes

Az 1851. év második felében a nagykőrösi református egyház hívására a nagykőrösi református gimnáziumban a magyar és latin nyelv és irodalom tanárává választották, és az év őszén egész családjával Nagykőrösre költözött. A hely mezővárosi létéből fakadó parlagiasságával feloldhatatlan ellentmondásba került tehetsége, tíz éven keresztül mégis lelkiismeretes és pontos tanár volt. Folyóiratokban rendszeresen publikált, és ebből az időszakból származnak nagyobb művei is. Nagykőrösi tanárként rendszeresebben tanulmányozta a magyar nyelvet és az irodalmat, illetve a világirodalom nagyobb eposzait is újraolvasta. Ez időben néhány értekezést írt az Uj Magyar Museumba is (1854, 1857).

A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként

A Magyar Tudományos Akadémia tízévi szünet után megtartott nagygyűlésén, 1858. december 15-én előbb levelező, majd még aznap rendes tagjává választotta. Székét 1859. október 31-én Zrínyi és Tasso című értekezésével foglalta el. Ekkoriban sokat betegeskedett, gyomorbántalmak kínozták. Hívták többfelé is tanárnak, de nem vágyott új állásra, mert sokkal mozgalmasabb életet szeretett volna. 1860. július 15-én a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, így Pestre költözött, és még az év november 7-én megindította a Szépirodalmi Figyelőt, amelyet 1862. október 30-ig szerkesztett.

Szalay László elhunytával a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett 1865. január 26-tól, majd az új alapszabályok kihirdetése után, 1870. január 17-én a közgyűlés főtitkárrá nyilvánította.

A főtitkári teendők alól megromlott egészsége miatt több ízben is kérte felmentését. 1877-ben lemondott főtitkári hivataláról, de ezt az akadémia nem fogadta el, hanem egy évre szabadságra küldték. Miután ez letelt, megismételte lemondását, amit az akadémia szintén nem fogadott el, hanem megint egy évre szabadságolták. 1879-ben harmadszor is kérte a felmentését, és ezt már elfogadták. A döntéshozóknak közben az is feltűnt, hogy főtitkári fizetését, melyet egyébként az alapszabályok életfogytig biztosítottak neki, már az eltelt két évben sem vette fel. Arany ki is jelentette, hogy végleges visszalépése után sem fogja azt elfogadni. Ezért arra kérték, hogy legalább az akadémia palotájában levő főtitkári lakást használja a továbbiakban, és – hogy senkiben se merülhessen fel kétely – a nagygyűlés tiszteletbeli főtitkári címmel ruházta fel, és igazgatótaggá választotta őt.

    hirdetes

    Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

    MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

    Ezek is érdekelhetnek

    hirdetes
    További cikkek ebben a témában
    Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
    139 539
    ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
    2019. JANUÁR 1. ÓTA:
    5 236 179
    Közösség
    hirdetes

    Szótár

    Aggteleki karszt

    Aggteleki karszt: Világörökségi részünk. Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb... Tovább

    Dévaványai túzokdürgés

    Dévaványai túzokdürgés: Igazi látványosság, melyet egyszer az életben érdemes látni.... Tovább

    Tovább a lexikonra

    Hasznos volt számodra ez a cikk?

    Mondd el mennyire!

    Szavazatok száma: 2

    Átlagos értékelés: 4.0

    Magyar történelem