hirdetes

A regölés hagyománya – Buka Lászlóval, a Debreceni Regösök egyik alapítótagjával beszélgettünk

SFV

A regölés az egyik, ha nem a legrégebbi magyar néphagyományuk, melyet napjainkban már csak kevesen őriznek. Mostani cikkünkben Buka Lászlóval, a Debreceni Regösök egyikalapítójával beszélgettünk.

Debreceni Regösök

A regölés hagyománya még a kereszténységelőtti időkbe nyúlik vissza, s csakúgy mint számos egyéb hagyományunk ez is a termékenységvarázsláshoz is köthető. A népszokás eredetileg a téli napfordulóhoz kapcsolódott, de a kereszténység bejövetelével karácsony másnapjához, majd pedig Szent István király napjához kapcsolódott. Bár a középkorban széles körben ismert népszokás volt a regölés, napjainkra már csak kevesen őrzik a hagyományt.


Buka Lászlót, a Debreceni Regösök alapító tagját kérdeztük arról, hogy hogyan őrzik és élik napjainkban a regölés hagyományát.


Mióta őrzik és élik a Debreceni Regösök a regölés hagyományát?


A Debreceni Regösök csapata körülbelül huszonnyolc éve alakult, tagjai kezdetben a Debreceni Vénkerti Általános Iskola Karácsony Sándor Pedagógiai Köréből kerültek ki, ahol Buka László festő is tevékenykedett rajztanárként. Debrecenben huszonkét éve működik a Motolla Egyesület-Debrecen, melynek a regös társaság mai tagjainak nagyrésze aktív résztvevője. 


Hogyan őrzik a regölés hagyományát a Debreceni Regösök?


A Debreceni Regösöknek fő törekvése „nem a hagyomány ápolása, hanem annak teremtése, megélése”. Ennek értelmében céljuk nem az, hogy színpadon mutassanak be hagyományőrző műsorokat, sokkalta inkább az, hogy életszerűen felélesszék a hagyományt, mint ahogyan az a régebbi időkben is a falusi élet aktív és mindenki számára természetes része volt. 


A regölés időszakában elsősorban egymás családjait látogatják meg, s az udvarokon az eresz alatt, illetve templomromoknál adják elő énekeiket és verseiket. Fő céljuk az, hogy minden ilyen alkalom a lehető legszentebb legyen.


Buka László legkedvesebb emlékei az elmúlt regösévekből


Buka László arról mesélt nekünk, hogy körülbelül 140 alkalomnyi regölésen túl vannak már, de legkedvesebb emlékei közé tartozik, mikor családjával beköltöztek mostani otthonukba, s a Debreceni Regösök összeregölték a házat az új lakókkal és áldást kértek annak népére.

hirdetes


Részt vettek továbbá számos regöstalálkozón, például tizenöt éve Erdélyben, ahol szinte egyedüli regösök voltak a Kárpát-medencéből. Ekkor három napon át regöltek folyamatosan, s olyan helyeket látogattak meg, ahonnan a régi regösénekeket összegyűjtötték. Emlékezetes volt számára az a három évvel ezelőtti magyarországi regöstalálkozó is (Kiscsősz-Iszkáz), ahol számos néptáncos csoport is megjelent, s míg más regöscsapatok saját regösénekeikkel készültek, ők – mivel Debrecennek nincs saját regöséneke – 7-8 más művet megtanultak, s így minden alkalommal mást és mást tudtak előadni az aktuális szituációhoz tökéletesen illeszkedve.
 

Cikkünk a következő oldalon folytatódik, olvass tovább!

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Cipők a Duna parton

Cipők a Duna parton:  Csodás emlékmű a Duna pesti szakaszán, melyet évente sok tízezer... Tovább

Budapest

Budapest Magyarország fővárosa, mely Pestből és Budából áll.Lakossága nagyjából 1,7... Tovább

Tovább a lexikonra
Alkotás Érdekességek Magyar Magyar történelem Magyarország Magyarság Történelem
X
Kövess minket facebookon!