Minden, amit tudni érdemes a bográcsozásról

A legjellegzetesebb magyar gasztronómiai hagyomány: a bográcsozás

Sz. F.
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Ha van valami, ami képes a magyarokat télen és nyáron is a szabadba csalogatni, akkor az a legjellegzetesebb hazai szokásunk: a bográcsozás. A bográcsozás nem csak „főzés” a szabadban, hanem egy gasztronómiai rituálé, amely összehozza a családot és a barátokat, legyen szó bármilyen kisebb vagy nagyobb alkalomról. Ez a módszer utánozhatatlan ízt kölcsönöz az elkészített ételekhez, amiket lehetetlen konyhai körülmények között reprodukálni.

Bográcsozás érdekességek

Számunkra a bográcsozás teljesen megszokott, szinte hétköznapi dolognak számít. Érdekes azonban elgondolkodni azon, hogy egy külföldi szemével milyen különös folyamat nem csupán az ételek ilyesfajta „magyaros” elkészítése, hanem a jellegzetesen magyar étkezések menete is. Lássuk, hogy miről is van szó.

 

A magyar konyhaművészet nem hiába elismert világszinten – ennek talán legnagyobb oka, hogy nem kötik különösebb szabályok, és a mai napig folyamatosan változik, fejlődik és válik egyre színesebbé. Ez nem csupán hazánk mesterszakácsainak köszönhető, hanem mindazoknak is, akik saját kertjükben más kultúrák ízvilágait igyekeznek elegyíteni a jellegzetesen magyaros vonásokkal.

 

A magyar ételek különlegessége a legalapvetőbb mozzanatokban rejlik. Már a sültzsír használata is igen egyéni választásnak számít – ezzel kezdődik a legtöbb fogás elkészítése. Ez után következik a hagyma, többnyire hagymával, és az elmaradhatatlan paprika. Ezek a rendkívül egyszerű, mégis elmaradhatatlan hozzávalók alkotják a legtöbb magyar étel alapját, legyen szó levesekről, vagy pörköltekről. Ahogyan az alapok, úgy gyakran a befejező mozzanatok is megegyezőek a fogások között – sok magyar ételt tejföllel szokás megkoronázni. A következő oldalon folytatom!  

 

Bográcsozás érdekességek

 

A magyar gasztronómia világának talán legsajátosabb része a nyílt láng feletti bográcsozás. A bográcsozás nem olyan, mint a hagyományos konyhai főzőcskézés. Míg egy étel konyhai körülmények között talán egyszerűen elkészíthető, bográcsozás esetén ugyan ez rendkívüli odafigyelést és precíziót igényel. Persze a végeredmény minden fáradtságot és időt megér. Számos konyhában is elkészíthető magyar fogás „elődje” eredetileg bográcsban készült el, és onnan vettük át őket.

hirdetes

 

Az Árpád-korban használt cserépüstök formáját használatuk diktálta. Az üst befelé szűkülő falait úgy alakították ki, hogy a tűz ne égesse meg az üstöt tartó köteleket. Az az idő múlásával és az igények szerint az üstök formája egyre csak változott. Például míg a Dunántúlon és az Alföldön használt változatok körte alakúak voltak (leszámítva a Dunántúl déli részét), Erdély területén pedig inkább a félgömbök terjedtek el. Az üstöket már a kora középkor lovas kultúrái is alkalmazták. Míg a Távol-Kelet és a Fekete-tenger környékén a főzés volt az elterjedtebb módszer, a tengertől nyugatra haladva inkább a sütést helyezték előtérbe.

 

A szabadtéri főzésre legalkalmasabb eszköznek a tűz fölé lógatott üst bizonyult (mi sem mutatja ezt jobban annál, hogy a mai napig így szoktunk bográcsozni?) A mai bogrács ősét a Kárpát-medencébe letelepedő magyarok hozták magukkal. Ez volt a cserépüst. Ez volt a magyarok legelterjedtebb üstje a 10. és 13. század között, a régészek szerint készítésének eredete valahová a Don-vidékre helyezhető. A „bogrács” szó a török bakraç kifejezésből származik, aminek jelentése „rézüst”, habár használata csak az 18. században terjedt el. A fémüst a középkori idők végén is megjelent, amikor a társadalmak, gazdaságok és a települések szerkezete a feudalizmus hatására jelentős változáson ment keresztül. Egyes dokumentumok arra engednek következtetni, hogy a vasüstök a jobbágyak otthonában voltak felelhetők. Az öntöttvas üstök az 1700-as években egyre több helyre jutottak el, és hamarosan teljesen leváltották a rézből készült verziókat. A ma használt zománcozott vasüstök mellett egyre inkább kezdenek elterjedni a hagyományos cserépüstök is.

hirdetes

 

Bográcsozás érdekességek

A magyar étkezés

Egy magyar étkezés gazdag levessel indul, amivel sok külföldi képes egyből jól is lakni – a levesekbe temérdek dolog belekerülhet, mint például tészta, krumpli, hús, zöldségek, stb. Ezt időnként tészták követik, ami nem sok más országban számít megszokott folytatásnak. Lekvár, túró, dió, mák – amit csak az ember kíván. A levest nem minden esetben követik tésztaételek. A legtöbben biztosan szívesebben fogyasztanának el egy nagy tál főzeléket az előétel után. A főzelék fogalma szinte ismeretlen a távolabbi országokban – ennek a sűrű, zöldséges, levesszerű ételnek a láttán sok külföldi kezdi el vakargatni a fejét.


A magyar bográcsozás „szabályai”

  • Minden az elkészíteni kívánt fogás kiválasztásával és a hozzávalók beszerzésével kezdődik.
  • A hozzávalók a bográcsozás kezdetétől fogva mind legyenek kéznél, nagyon fontos ugyanis, hogy mi mikor kerül az üstbe. Ne felejts el magadnál tartani egy nagy fakanalat és egy konyharongyot!
  • Válassz olyan üstöt, amiben a legjobban elkészítheted a kívánt ételt. A különböző üstöknek más és más tulajdonságaik vannak.
  • Fő a … biztonság! Mindig légy elővigyázatos, ha a szabadban gyújtasz tüzet, amit minden esetben rakj körül nagyobb kövekkel vagy téglákkal. Csak a tűzrakóhely elkerítése után gyújts tüzet.

 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Érdekességek Gasztronómia Magyar

Szótár

Kulcsár Győző

Kulcsár Győző: Magyarországnak 3 4-szeres olimpiai bajnoka van, Kulcsár Győző az egyik... Tovább

Nádudvari feketekerámia

Nádudvari feketekerámia: Nádudvar a Hortobágy és a Sárrét határán fekvő ősi... Tovább

Tovább a lexikonra
hirdetes