notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Budapest titkai

Budapest feledhetetlen titkai

Pi
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Egy ekkora város esetében, mint Budapest nagyon sok titokról beszélhetünk, melyek lassan kikopnak a köztudatból. Azonban nem szabad róluk elfeledkezni, illetve nem árt őket felidézni, mivel akkor nem csak lassan, hanem egészen biztosan a feledés homályába vesznek.

Titkok Budapestről

Nézzünk hát most néhány igencsak régi titkot, megdöbbentő tényt, amit nem árt tudni Budapestről!

Melyik a város legmagasabb pontja?

Nem, most nem az épített örökségekről, új felhőkarcolókról beszélünk ez esetben. Ha a legmagasabb pontot keressük, akkor egészen a János-hegyig kell elmennünk, ami ugyan csak a negyedik legmagasabb csúcs a Budai-hegységben, a fővárosnak azonban mégis ez a legmagasabb pontja. A panoráma megtekintése érdekében szerencsére az 527 máteres hegy tetején álla az Erzsébet kilátó, mely még 23,5métert hozzá ad a kilátás élményéhez.

Melyik a legrövidebb metrószakasz?

Látva az M4-es metró két szakasza közti távolságot, az ember sokat elgondolkozik azon, hogy miért kellett két fához, bokorhoz megállót építeni?

Ezek szerint tényleg ezen a vonalon van két metrómegálló közti legkisebb szakasz?

Bizony ez tévedés, mivel a Millenniumi Földalatti Vasút – vagy ahogy mindenki ismeris a kisföldalatti- számít eme cím büszke tulajdonosának. A Kodály körönd és a Bajza utca között a megállótávolság 374 méter, míg a Körönd és a Bajza utca közötti szakasz mindössze 190 méter a távolság. Érdekesség, hogy a fővárosban az átlagos megállótávolság 375 méter, ami a már említett M4-es metró miatt jöhetett létre, mivel az piros és kék metrónál nagyobbak a távolságok, de a legújabb metró lejjebb viszi az átlagot.

hirdetes
Titkok <a class="autolinkeles" title="budapest" href="https://www.magyarorszagom.hu/budapest.html">Budapest</a>ről

Melyik a leghosszabb metró mozgólépcső?

Sokan nagyon nem szeretik a mozgólépcsőt és esetében még az sem biztos, hogy van aki kedveli. Mindig nagy rajtuk a tömeg, szűkösek, nem túl tiszták, és mikor siet az ember, akkor szinte egy örökkévalóságig tart rajta az út. Nyugodtan mondhatjuk rájuk, hogy a szükséges rosszak

Hogy melyik a leghosszabb? A rejtély kulcsa a Széll Kálmán téren keresendő, hiszen ott a metróalagút 38,6 méter mélyen található, így, oda kell levinnie az utasokat. Az majdnem 13 emelet mélyen található.

Melyik a legnagyobb egybefüggő lakóház?

Pont nemrégiben robogott végig a magyar médiában a hír, hogy a birodalmi Németország grandiózus világnézetének egyik tökéletes mintapéldányát, az 5 kilométer hosszú üdülőparkot végre sikerült lakásokká alakítani és a terv is úgy szólt, hogy kiadják őket. Azonban ez az elképzelés megbukott egy utolsó szalmaszálon.

A magyar építész kultúra nagyon magasan jegyzett volt már anno is, hiszen nagy elmék már régebben is éltek.

Azonban sajnos a központi elképzelés miatt Magyarországon is szovjet mintára kellett építeni a lakásokat, így születtek meg a panelok, melyek ma már –valljuk be- szitokszónak számítanak itthon. Sok-sok példát hozhatnánk arra, hogy melyik a leghosszabb ilyen épület, de a valóság az, hogy ezt a „megtisztelő” címet a Szőlő utcai tömb nyerte el. Itt összességében háromezren élnek, az összesen 884 lakásban. Elképesztő igaz?

hirdetes
Titkok <a class="autolinkeles" title="budapest" href="https://www.magyarorszagom.hu/budapest.html">Budapest</a>ről

Melyik a leghosszabb ideig épült budapesti híd?

Talán a Lánchíd, vagy az Erzsébet híd? Ezeket ugye nem egyszer építették fel a háborúk viharai miatt, azonban nem mondhatjuk azt, hogy ezek a „legek”.

A leghosszabb ideig épült híd a városon éppen hogy kívül található, azonban nagyon fontos közlekedési pontnak számító, 2008-ra befejezett Megyeri híd számít. 2003-ban kezdték el tervezni, 2006-ban fogtak neki a munkálatoknak és 2 év múlva adták át.

Azonban ha szigorúan a városi hidak közt keressük a megoldást, akkor az Árpád-hídra kell gondolnunk, mely építését már 1903-ban tervezték, azonban csak 1929-ben írták ki hozzá a tervpályázatot. Az építkezés 4 évvel később indult, de tíz évvel később a háború miatt félbeszakadt az Árpád fejedelemről elnevezett híd építése, mely csak 1948-ban folytatódott és végül csak 1950. november 7-én avatták fel. Mindent elmond az akkori viszonyokról, hogy a hidat Sztálin-hídnak keresztelték el hivatalosan, azonban a köznyelvben már akkor sem így élt.

 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
717 883
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
3 260 438
Közösség
hirdetes

Szótár

Utazás Magyarországon

Az utazás fogalma mai értelemben alapvetően egy vagy több személy helyváltoztatását jelenti,... Tovább

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Pécsi ókeresztény sírkamrák: az UNESCO kulturális világörökségi listáján 2000 óta... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 126

Átlagos értékelés: 4.9