Cserépkályhák bemutatása

Magyarország, a cserépkályhák csodás állama

Sz.F.
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Magyarország cserépkályhák terén is egyedülálló, mostani cikkemben számtalan érdekességet mondok el nektek a magyarországi cserépkályhákról!

Magyarország cserépkályhái

(Fotó forrása: Pinterest)

Cserépkályha Magyarországon

 

Nagyon régen megkezdődött Magyarországon a cserépkályha csempe gyártása, egész pontosan Mátyás király idejére tehető ez az évszám. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy egyszerű, kályhaszemes kemencéket már korábban is építettek világszerte, így Magyarországon is. A cserépkályhákat viszont a visegrádi és az esztergomi palotákban is színes, mázas csempékből készítették.

 

Később nem a mai Magyarország területén, hanem leginkább Erdélyben és Felvidéken készültek a cserépkályha csempéi, a mesterek pedig általában fazekasok voltak, akik kályhacsempegyártással is foglalkoztak.

 

Érdekes tudnivaló, hogy a kályha csempéit még napjainkban is kézzel készítik. Ezeket a csempéket korongolással, szabással, préseléssel vagy éppenséggel öntéssel állítják elő. Tehát még ma is kisipari munkának számít a cserépkályha építése, egy kiválóan működő cserépkályha nem jöhet létre megbízható kályhaépítő mester nélkül! 

 

Cserépkályha történelem

 

A mai cserépkályhák ősét a 12-13. században német és svájci mesteremberek folyamatos kísérletezés eredményeképpen építették fel először. Kezdetben a többcélú kemencékhez hasonlóan agyagból készült kályhák falára cseréptányérokat tapasztottak, ami jobban megtartotta a meleget, és ezzel növelték a fűtőteljesítményt.

 

Később külön erre a célra kifejlesztett kályhaszemekből – amelyek a mai égetett kerámiából készült kályhacsempék elődei voltak – építették a kályhákat. Hallatlan népszerűsége következtében hihetetlenül gazdag forma- és színvilága alakult ki a cserépkályháknak és a kandallóknak. Napjainkban újra reneszánszát éli ez az ősi mesterség, a hagyományos formák mellett egyre színesebb, díszesebb és profilosabb elképzeléseket valósítva meg. A következő oldalon még több érdekesség vár rátok! 

 

Magyarország cserépkályhái

Magyarország a paraszti cserépkályha-készítés leggazdagabb hagyományait képviselte, amit a politikai és társadalmi változások majdnem teljesen eltüntettek. Rengeteg eszmei értéket képviselő cserépkályha kötött ki törmelékként a szemétdombokon. És vele a cserépkályhás mesterség is majdnem teljesen eltűnt.

hirdetes

 

A ma ismert kutatások szerint az Alpok középső és nyugati részén (Svájc, Dél-Németország) találtak emlékeket a legkorábbi cserépkályhás fűtés emlékeire a 13. század környékéről. Ez a fajta fűtési módszer az ilyen hűvös éghajlaton gyorsan elterjedt. A 14. század során az éghajlat változásnak, a hőmérséklet csökkenésének köszönhetően egyre jobban terjedt ez a fűtési mód. és a 15. század végére kialakult Közép-Európában egy egyfajta földrajzi övezet, ahol mindennapos volt a cserépkályhával történő fűtés. Ez az övezet: Svájc, Dél-Németország, Lengyelország, Csehország és Magyarország.

 

Az elterjedés során mint minden, fejlődött. Az újításoknak köszönhetően egyre inkább kezdte elnyerni a mai felhasználási formáját. Az újítások lényege, hogy az addig agyagból tapasztott kemence falába kerámia tárgyakat építettek be, hogy a megnövekedett felület még több hőt tudjon leadni, mint a mostani fűtőtestek bordái.

 

A kályhás mesterség sokáig a fazekassághoz tartozott, amit az akkori formája is bizonyít. A falusi kályháknál sűrűn alkalmaztak edényformájú kályhaszemeket, gyakori volt még a szögletes, ún. tál alakú kályhaszem. A formázás során négyzet vagy háromszög formára alakították. Ennek köszönhetően építéskor kevesebb agyag felhasználásával egymás mellé tehették a szemeket. Így sokkal esztétikusabb, szebb és egységesebb felületet hozhattak létre. A következő oldalon a cserépkályha gyártásáról tudhattok meg többet! 

 

Magyarország cserépkályhái

1. A közönséges színes agyagkályhákat többé-kevésbé tűzálló, vörös-sárga, homokos vagy samottos agyagból készítik és színes, átlátszó (rendszerint zöld vagy barna) ólmos mázzal vonják be.

 

2. Az engóbozott kályhákat tűzálló, rendszerint vöröses-sárga agyagból készítik és fehér, kaolinos agyagkeverékkel engobozzák. Az ilyenképpen nyert fehér színű kályhacsempét átlátszó, színtelen mázzal vonják be. Ilyen kályha a meisseni, úgynevezett Beguss-kachelofen; a magyar fazekas häuptolt kályhának mondja.

hirdetes

 

3. A fajansz kályhák (zománcos kályha, porcelán kályha), anyagra nézve durva, fajansz, tehát sárga, meszes agyagból készülnek, melyet fehér, átlátszatlan zománccal (ún. Schmelz) vonnak be.

 

4. Majolika kályha, sárgás színű, tűzálló agyagból, engobe-bal vagy anélkül is készül. A rendszerint domborműves kályhára ecsettel festik a többszínű mázat. A kályha-agyagot rendszerint porrá törik, szitálják és összekeverik a szükséges homokkal vagy samottal. A keveréket beáztatják, tapossák és összegyúrják és végre ujjnyi vastag lemezeket vágnak belőle. Ezeket hagyják megszikkadni.

 

A sima felszínű csempéket úgy készítik, hogy a megszikkadt lemezből megfelelő nagyságú darabot vágnak, kisimítják és túlsó oldalára hígabb agyagpéppel ráragasztják a bordákat, amelyeket ugyanabból az agyaglemezből vágnak ki, vagy külön e célra szolgáló sajtolóval préselik. A domborműves csempéket és kályharészleteket gipszmintákban formálják, melyekbe a megszikkadt lemezt belenyomogatják és ezután a bordákat ráragasztják. Az engobozott csempéket úgy készítik, hogy vagy már a lemezeket 1-2 mm vastag fehér engobe-bal vonják be, vagy le is öntik a kiformált csempét a híg engobe-iszappal.

 

Az ún. svéd kályhákat, a kandallókat úgy mint a kályha alapzatát és fedőjét a megszikkadt lemezekből építik össze, ráragasztják agyagpéppel a domború díszítményeket és párkányokat és végül késsel szétvágják egyes darabokra, úgy hogy az összeillesztés helyei, amennyire az lehetséges, a párkányokkal el legyenek fedve. A kályhacsempéket a fazekas-kemencében égetik, a finomabb, sima felszínű fajanszcsempéket pedig még egyenesre is csiszolják és ezután leöntéssel mázolják és másodszor égetik.

 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
369 182
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
2 057 208
Közösség
hirdetes

Szótár

Hosszú Katinka

Hosszú Katinka: a 20 háromszoros olimpiai bajnokunk egyike. Korunk egyik legnagyobb,... Tovább

Kincsem

Kincsem: Kincsem többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 238

Átlagos értékelés: 4.9

Érdekességek Magyar Magyarország Magyarság