notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A Csörsz-árok titka, legendája és jelentőssége

hirdetes

A rejtélyes legenda nyomában: A Csörsz-árok

SzSz

Adott egy legenda, amelyhez tartozik több monda is. Furcsa jelenség, amely összeköti a Dunát a Tiszával, és több, mint 1260 kilométer hosszan húzodik. Ismerd meg a Csörsz-árok rejtélyes legendáját.

A Csörsz-árok titka

A Csörsz-árok számos említésben megtalálható, és ahány helyen halad át, annyi féle monda tartozik hozzá. A jelenség egy körülbelül 1260 kilométer hosszú árok, amely a Dunakanyartól indul egészen a Tiszáig az Alföld északi peremén, majd Debrecen környékén délkeleti irányban egészen az Al-Dunáig tart. A kutatók, régészek a mai napig nem tudtak rájönni, hogy pontosan milyen célból készítették a Csörsz-árkot, vagy egyáltalán hogyan keletkezett. A Csörsz-árok valószínűsíthető, hogy egy római-kori szarmata sánc-árok rendszer. 

 

Ahány hely, annyi név

A Csörsz-árok számos nevet kapott, hiszen egyes magyar nyelvterületeken ördögároknak vagy ördögborozdának is hívták, és hívják a mai napig. A Kárpát-medence szlávjai csertovszky-jareknek nevezeik, amely szintén annyit tesz: ördögárok. 
Az ároknak egyébként tájegységenként többféle elnevezése is létezik: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda. 

 

A Csörsz-árok nyomában

Egyes kutatók szerint az árok valószínűleg a rómaik irányításával épült a 4. század első felében I. (Nagy) Constantinus (uralkodása: 306-337) korában. Az árokrendszer megépítése során nagyjából 15 millió köbméter földet mozgattak meg. Vélemények szerint a Csörsz-árkot 15 éven keresztül készítette 5500 fő. Az árok a maga 2 méter mélységével és 5-8 méter szélességével a rómaiak védelmi vonalaként funkcionált, amely a népvándorlás során kialakult támadások kivédéseként szolgált. A Csörsz-árok első írásos emléke egy 1067-es oklevélhez vezethető vissza, amely a Zászty apátság alapító levele volt. 

hirdetes

 

hirdetes

A Csörsz-árok ma

A Csörsz-árok 1600 éven keresztül jól látható volt, azonban a 19. századtól kezdődően a beindult gazdaság miatt, a talajrendezéseknek és folyamatos épületek, utak építése miatt ma már csak kisebb szakaszait láthatjuk. A régészek és a légirégészek a mai napig folyamatos kutatásokat végeznek a Csörsz-árok megismerése céljából. A Csörsz-árok nyomvonala az alábbi településeken fut végig: 

A Dunától a Tiszáig tartó délebbi árok nyomvonala: Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Kerepes, Gödöllő, Isaszeg, Valkó, Vácszentlászló, Tura, Zsámbok, Boldog, Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászágó, Jászberény, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászapáti, Jászivány, Pély, Tarnaszentmiklós, Kisköre.

A tiszántúli belső árok nyomvonala: Tiszadob, Rejetanya, Tiszadada, Tiszavasvári, Bűdszentmihály, Nagycserkesz, Bene-halom, Kálmánháza, Újfehértó, Téglás, Hajdúhadház, Bocskaikert, Pallagpuszta, Debrecen, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Esztár, Hencida, Gáborján, Váncsod, Bojt, Mezőpeterd, Bedő, Biharkeresztes, Told, Berekböszörmény, Körösszegapáti, Körösnagyharsány, Biharugra, Geszt, Mezőgyán, Nagyszalonta, Újszalonta, Méhkerék, Kötegyán, Sarkad, Keményfok, Ant, Feketegyarmat, Dénesmajor, Gyula, Gyulavarsánd, Nagypél, Székudvar, Sikló, Nadab, Simánd, Szentmárton, Mácsa, Kürtös, Újszentanna, Zimándújfalu.

 

Hol látható még a mai napig? A következő oldalon kiderül!
 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
204
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2020. JANUÁR 1. ÓTA:
1 745 728

Szótár

Nemzeti Dal

Nemzeti Dal: Az 1848-49-es forradalom leghíresebb műve, melyet maga az író, Petőfi Sándor... Tovább

Haláp (hegy)

Haláp (hegy): A Balaton-felvidéknek 9 tanúhegye van, a Haláp közülük az egyik. A... Tovább

Tovább a lexikonra