hirdetes

Te is szeretted? Érdekességek a diavetítőről

TK

Manapság már kezd újra felkapott lenni, a legtöbb játékboltban ismét megtalálható a régóta szeretett diavetítő, diafilmekkel! Te is emlékszel, mikor a kis szobában az Öreg néne őzikéjét vetítettétek esti meseként Fazekas Annától? Mostani cikkemben a diavetítőről olvashattok érdekességeket.

Diafilmvetítő

Mi is az a diavetítő?


Ennek a szerkezetnek a laterna magica volt az őse, mely a fotótörténethez, valamint a filmtörténethez egyaránt köthető. A diavetítő rengeteg embernek nyújtott kikapcsolódást, a diaképek vetítésére volt alkalmas, viszont tényleges megnevezése mindig is diafilmvetítő volt.


Hogyan is működött?


A szerkezetben hátulról megvilágított diapozitívet a vetítőlencse képezi le az ernyőre. Az egyenletes megvilágítást egy gyűjtőlencserendszer biztosította. A diát közvetlenül a kondenzor elé kellett helyezni, így felhasználva a fényforrásból kibocsátott teljes fénynyalábot. Az objektív oda volt helyezve, ahol ez a fénynyaláb a legkisebb átmérőjű, így biztosítva legkisebb leképezési hibát. Ennek megfelelően választották meg a fókusztávolságot.

hirdetes


Léteznek mind manuális, mind félautomata. mind automata vetítők is.


A technika, avagy a diavetítő fejlődése


Maga, az árnyképek fejlődése nem számított új találmánynak, hiszen a keleti népek már évezredekkel ezelőtt játszottak magával a fénnyel, árnyékokkal.


Mégis az első európai optikaimegfigyelések, melyek a diavetítőt előlegezték meg Roger Bacon nevéhez köthetőek. Ő ugyanis egy tükörrel végezte ezt el, azzal vetített árnyékot szobája falára.

hirdetes


A vetítés alapjának a fénysugarak egyenes vonalú terjedése számított, mellyel képet lehetett formálni, ez a camera obscura alapjául is szolgált. Ezt fejlesztették tovább, amikor ebbe a sötét kamrába helyeztek egy fényforrást, így biztosítva a laterna magica megszületését. Az első ilyen szerkezet Magyarországra a Rákóczi-szabadságharc idején került, méghozzá Sárospatakra. 


Ekkoriban a vetített képeket még üveglemezekre festették, s ezzel mesterek egész sora foglalkozott, de gyakran tanárok és diákok is elkészítették azt, amire éppen vágytak.

A kép forrásai: Fortepan / Korenchy László, Fortepan / Urbán Tamás

 

Amennyiben érdekel cikkünk folytatása, lapozz!
 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

A tihanyi visszhang mondája

  A tihanyi visszhang mondája: A magyar történelem gazdag regékben és mondákban is. A... Tovább

Sopron Óvárosa

  Sopron hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Változatos természeti adottságai,... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek Retró Szórakozás
X
Kövess minket facebookon!