Húsvéti hagyományok, szokások régen
A legtöbb húsvéti népszokás mára már “kihalt”, de egyes helyeken szerencsére még őrzik a hagyományokat, és vannak olyan helyek is, ahol a túrista csalogatás kedvéért tartják (pszt, ilyen például Hollókő is), de sose fogunk ezért haragudni, mert még mindig többet tesznek érte mint más és feledhetetlen élményt nyújtanak a túristáknak ezzel.
Régen mindenütt hozzátartozott az ünnepi szokásokhoz a határkerülés, a tűz-, étel-, és víz szentelés, a passiójátékok, a zöld ág ajándékozása, a locsolkodás, a tojásfestés.
A fiúk bokrétát tettek a a kalapjukra csoportba verődve elindultak, felkeresték a lányos házakat az egész faluban és megöntözték a leányokat, hogy el ne hervadjana, egészségesek és szépek legyenek egész évben. Természetesen akkor még vízzel öntöztek, nem volt ilyen, hogy zöld erdőben jártam és spricc a kölniből, de nem ám…. sőt sokszor egyenesen vödörrel a kútból húzott hideg vízzel, később már szódavizes üvegből. Verseket és mondókákat is “előadtak” és zöld ágat ajándékoztak a kiszemelt leánynak, mert bizony a zöld ágnak is volt szerepe.
Ezért cserébe a lányok megvendégelték őket és hímes tojást ajándékoztak a fiúknak. Gyönyörű pirostojást festettek, régen még az otthoni természetes anyagokat felhasználva, mint pl a vöröshagyma, vagy a dió zöld héja, és ezek levével festették meg a tojásokat. Különböző technikákkal díszítették a tojást, pl. leveleket illesztettek a tojásra, úgy festették meg, így a levél helye világos színű maradt. Vagy a gyertya viaszával mintát rajzoltak a tojásra, amit a festék nem fogott be, így az a minta kirajzolódott a tojáson.
Te a régi hagyomány szerinti húsvétot jobban szeretted?
