notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Létezik egy kisváros Erdélyben, ahol lépten-nyomon aranyra bukkansz!

hirdetes

Létezik egy kisváros Erdélyben, ahol lépten-nyomon aranyra bukkansz!

Sz.F.
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Egy erdélyi kis csodavárost mutatok most be nektek, itt tényleg mindenhol aranyra bukkanhatsz, még annyira nem is kell keresned, akkor is megtalálod! Ez a város pedig nem más, mint Felsőbánya! 

Létezik egy kisváros Erdélyben, ahol lépten-nyomon aranyra bukkansz!

(Fotó forrása: Cristi/Wikimedia)

 

Már Felsőbánya környéke is megér egy misét, ugyanis csodálatos természeti kincsek várnak itt mindenkit, a táj pedig olyan, mintha valaki festette volna! A város mégis az arany miatt vált nevezetessé, itt tényleg lépten-nyomon találhatunk kincset! Ez pedig az arany ipari kitermelésének tudható be, ugyanis már IV. Béla idejében is bányásztak aranyat, az 1700-as években élte fénykorát, ekkor a feljegyzések szerint nagyjából 75 kitermelőhely működött. A helyi polgármester azt mondta, hogy annyira nem sajnálja, hogy nem aszfaltozták le az utakat, mert így nem fedték be az aranyat. A Bánya-dombra vezető úton, ha felveszünk egy követ, és elvisszük egy szakértőhöz, szinte biztos, hogy talál benne aranyat!

 

Felsőbánya bemutatása

Felsőbányának és környékének első benépesítőit a környék hegyeinek ércei, főként arany- és ezüst- érctartalma vonzotta e vidékre. Nevét 1329-ben említette először oklevél Medius Mons néven. IV. Béla szász bányászokat telepített ide, akik itt virágzó bányatelepeket alakítottak ki, városi jogait 1327-ben Károly Róberttől nyerte. A bányaváros története a középkorban szorosan kapcsolódott Nagybányához. Mindkét település: Felsőbánya és Nagybánya területe is eredetileg a szatmári várhoz tartozott s így királyi birtok volt, de Szatmárhoz tartozott a 13. század közepéig az összes nagy erdőség is, melyek Szatmár vármegye keleti részét és Kővár vidékét borították.

hirdetes

 

hirdetes

A Máramaros határán, a Nagybánya-hegy alatt elterülő bányász-község - amelyet Közép-hegy-nek, latinul Medius Mons-nak és Civitas de medio monte-nek neveztek - alapítását tekintve valamivel megelőzte a Kereszt-hegy tövében keletkezett Asszonypataka (Rivulus Dominarum) alapítását, mely nevét később a mai Nagybánya névvel cserélte fel; Közép-hegyből pedig Felsőbánya lett.

 

1374 Nagy Lajos király adta ki Felsőbánya első kiváltságlevelét, mely kimondta, hogy mind Asszonypatakának, mind Közép-hegynek bányászati rendtartását egységes alapra fekteti, közös kamara-ispánt állít a két város élére és lerakja a vidék bányajogának alapját. Az oklevél a várost ősi, emlékezet előtti időtől (a tempore im memoriali) fennálló községként említi, megerősíti, megújítja a város kiváltságait és szabadalmait is.

 

1393-ban Zsigmond király, 1464-ben Mátyás király, majd 1523-ban II. Lajos szabadalomlevelével például Felsőbánya várost és bányamívelő lakosait minden adó és taksa, hadi adó és kamarai nyereség fizetése alól fölmentette. 1604-ben Rudolf, 1690-ben pedig I. Lipót ismét többféle kiváltságot adományoztak a városnak, mely kiváltságokat Mária Terézia 1741-ben, I. Ferenc pedig 1791-ben erősítettek meg. A következő oldalon folytatom! 

 

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
225 523
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 322 163
Közösség

Szótár

Maros

Maros: A nagy magyarországi folyók egyike. Maros folyó Közép-Európában, a... Tovább

Török Ignác

Török Ignác: Nemescsói Török Ignác honvéd vezérőrnagy, hadimérnök, az aradi vértanúk... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 249

Átlagos értékelés: 4.9

Érdekességek Magyar Magyarország