Lenne ezeknek az elméleteknek bármilyen alapja?
Az imént említett teóriát gyorsan megcáfolták, ugyanis nem felel meg az alapvető tudományos vizsgálatoknak – a másik ellenérve pedig, hogy akadnak ezen fáktól eltérő növényeik is, elsősorban fenyők, melyek egyáltalán nem görbülnek. Amennyiben a gravitációval lenne valamilyen furcsaság, akkor feltehetőleg minden növénycsoport fejlődésére ugyanolyan módon hatna.
Egy másik, szintén nem túl megbízható elmélet, hogy a heves havazás, valamint csírázás kapcsán fejlődhetnek ilyen módon az erdőben található fák. Ez ugyanakkor szintén nem magyarázza meg, hogy ez miért nem terjed ki más növényekre, vagy hogy hogyan érintette ez ezt a facsoportot egységes módon, miért nem kapcsolható az indokhoz a környék többi példánya.
Mi lenne a legvalószínűbb magyarázat?
Még a mai napig nem sikerült tényleges magyarázatot találni erre a furcsa jelenségre, melyet Lengyelországban tekinthetünk meg. Ugyanakkor érdemes beszélni arról, mit tartanak a legvalószínűbbnek a görbe erdővel kapcsolatban – az elmélet pedig, hogy ezeket a fákat szándékosan változtathatták meg a közeli város gazdái.
Nagyobb valószínűséggel 1930 körül ültethették az itt megtalálható fákat, amikor is a korabeli mezőgazdasági termelők, a közeli város lakói a fiatal példányokat könnyedén képesek voltak manipulálni fejlődésük során. Ennek elsődleges oka pedig az lehetett, hogy a kialakított formák megkönnyítették számukra az építőanyagok felhasználását a hajógyártásban – ahol ésszerű hajlított faanyagot használni.
A mezőgazdászok valószínűleg még növekedésük során hajlították meg a fákat, ami megmagyarázza, hogy miért egységesen, ugyanolyan formákkal rendelkeznek – mégis, a terület miden fáját nem érintette.
Ez a tevékenység valószínűleg a második világháború elkezdődésével abbamaradt, amikor Németország meghódította Lengyelországot. A németek pedig Gryfino városát is elpusztították 1939-ben – így a gazdák egyszerűen ott hagyták már meghajlított fáikat, melyek tovább növekedtek, a már megváltoztatott, görbe állapotukban.
