A Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap kutatása szerint, 32 különböző gyógyszer maradvány található a Budapesti ivóvízben. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a Dunába még ennél is több, összesen 52 féle gyógyszer maradvány jut el, de az ivóvizet csak 32 szennyezi ezek közül.
Kétmillió embert érint
Az Environment Pollution nevű szaklapban publikált tanulmány arra is kitér, hogy a szennyezett víz problémája mintegy 2 millió fővárosi lakost érint. Két nagy vízmű parti szűréssel látja el a fővárosi lakosság közel 90%-át, a folyó közelébe telepített csápos kutakon keresztül. A víz természetes szűrését pleisztocén kori (ez a földtörténeti kor két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt ért véget) kavics és homokréteg végzi, a kutatók arra lettek kíváncsiak, hogy mennyire hatékony ez a rendszer a legmodernebb anyagokkal, gyógyszermaradványokkal szemben, ezért egy átfogó kutatás keretében erre keresték a választ. Ennek érdekében egy 100 folyamkilométeres szakaszon 107 mintát vettek a Dunából, környező kutakból pedig közel 100-at.
A kutatás eredménye ez lett
A kutatás eredménye az lett, hogy 32 féle gyógyszermaradvány szennyezi az ivóvizet a fővárosban. A gyógyszerhatóanyagok az emberi anyagcsere, valamint a wc-n lehúzott gyógyszerek révén kerül a Dunába. A tanulmány szerint azonban a fent említett parti szűrés rendkívül hatékony, majdnem 95 százalékos. Ennek köszönhető az is, hogy amíg magában a Dunában 52 féle hatóanyagra bukkantak a kutatók, az ivóvízmintákban már csupán 32 jelenlétét tudták kimutatni.
Mi a helyzet a Dunával?
A Duna vizében a keresett 111 hatóanyagból 52-t találtak meg, volt, amiből többfélét is. Antibiotikumokat nem találtak, de a kutatók szerint ez nem azt jelenti, hogy ettől mentes a Duna vize, csupán azt, hogy a teszt nem alkalmas ennek kimutatására. Találtak a Duna vizében különböző hormonokat is, és ahogyan arra számítani lehetett, a legtöbb közülük a női fogamzásgátló tablettákban használatos ösztrogén. De mielőtt elkezdenétek megijedni, a kutatók kiemelték, hogy nanogrammokról van szó, amik közel sem ártalmatlanok, de nem feltétlenül veszélyesek közvetlenül az emberi szervezetre.
Európai Uniós szabvány is van a vízminőségre
Az ivóvíz minőségére már természetesen Európai Uniós szabvány is született, amely kimondja, hogy mely ívóvíz béli anyagok károsak a szervezetre, jelenleg ezen a listán 33 anyag szerepel. A Bizottság 2015-ben egy listás is adott a tagállamoknak, azzal a céllal, hogy monitorozzák a vizek állapotát, azonban határértéket egy anyag esetén sem adtak ki eddig.
