Tegnap jelentették be, hogy Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Erre máa még egy remek hírrel tudunk szolgálni még egy magyar Nobel-díj, ráadásul nem is akármilyen, hanem fizikai Nobel. Krausz Ferenc kutató társaival érdemelte ki ezt a kitüntetést.
Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kap
Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják. A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Ki is Krausz Ferenc?
Krausz Ferenc egy móri születési magyar fizikus, aki annak idején a Műegyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, illetve ezzel párhuzamosan az ELTE TTK-n szerezte meg a fizikus végzettséget. Ezt követően a BME Fizikai Intézetében végezte kutatómunkáját Bakos József irányítása alatt. A doktori fokozatot azonban már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte, ahol később professzorként is tevékenykedett. 2003-ban nevezték ki a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává, 2004 óta ezzel párhuzamosan a Ludwig-Maximilians-Universität fizikai tanszékét is vezeti. Az attoszekundumos fizikával foglalkozik a magyar származású kutató, ami az elektronok viselkedésével, a molekulák szerkezetváltozásainak megfigyelését segíti elő, ami a gyógyszerfejlesztésben is nagyon fontos. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.
Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is - írták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.
Karikó Katalin is Nobel-díjat nyert
Arról már tegnap beszámoltunk, hogy a magyar biokémikus, a sokak számár a koronavírus járványban ismerté vált Karikó Katalin is elnyerte a rangos kinevezést, azóta azonban már nyilatkozott is, amiből itt megosztunk most néhány részletet. Karikó Katalin beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok keleti partján hajnal volt, amikor megszólalt a telefonja, és a Nobel-díj bizottságtól értesítették arról, hogy ő az egyik díjazott. Először arra gondolt, hogy ez valami "beugratás". Drew Weissman hozzátette, akkor hitték el, hogy a hír igaz, amikor a Nobel-bizottság részéről hivatalosan elhangzott a bejelentés.
Karikó Katalin elmondta, hogy nem gondolt a díjra, hiszen az elmúlt 9 évben azon dolgozott a BioNTech biotechnológiai vállalatnál, hogy a kutatásuk eredményeire alapozva terméket tudjanak előállítani. "Ha nem lett volna a Covid-járvány, akkor is léteznének mRNS-alapú termékek, de az egész felgyorsult" - fogalmazott a magyar kutató, aki a Pennsylvaniai Egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem professzora is. Hozzátette, hogy a Covid-vakcinára irányuló figyelem felgyorsította az mRNS-technológia alkalmazását, jelenleg már 250 klinikai kísérlet zajlik. Karikó Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy az első, rákos betegség ellen fejlesztett vakcina klinikai kísérlete 2012-ben volt, vagyis egy hosszú folyamatról van szó. Arra a kérdésre, hogy mit üzenne azoknak a nőknek, akik hasonló eredményeket szeretnének elérni, azt mondta: "találják meg azt a férjet, aki hajlandó támogatni álmaik megvalósítását, nem kiszolgálni, de elismerni és segíteni, így részt venni gyereknevelésben". Ami még szükséges, az a mentális és fizikai egészség, a testmozgás és a stressztűrés - hangsúlyozta, és hozzátette, hogy élvezni kell azt, amit csinál az ember.
Forrás: Fotó: MTI/Kovács Tamás
