hirdetes

Ó, azok a csodálatos Magyar népmesék

GE.

Már-már hiányoznak a valódi Magyar népmesék! Emlékszel még rájuk?

Magyar népmesék

Miről szólnak a Magyar népmesék?

Ez az önálló történetekből álló gyűjtemény a magyar népmesék terjedelmes gyűjteményéből merít. Többféle kategóriába sorolhatók, többek között állatokról, varázslásról, manókról, tündérekről, népmesékről, bolondságról, csalafintaságokról és Mátyás királyról szólnak. Ez a sorozat az animáció esztétikai eszközeivel fejezi ki ezt a mélységű jelentéstartalmat anélkül, hogy a népmesék ízét és pajkos humorát feláldozná. A népmesék szimbolikus felfogásukon keresztül az egyetemes világ rendjét és mitikus szerkezetét mutatják be. Az éterien szép lány, a napkorongos hajjal megkülönböztetett fürge kisfiú és a kerekded öreg királyok a magyar népmesék visszatérő alakjai.

Miért egyedülálló?

A történetek grafikai ábrázolása annak a helynek a jellegzetes motívumaira helyezi a hangsúlyt, ahonnan a történet felhasznált változata eredetileg származik. A háttérelemek, a tárgyi világ és a belső dekoráció textúráiban, valamint a varrottasokban, szőttesekben, szűrökben, fafaragásokban, festett bútorokban a kalotaszegi, székely, palóc, palóc, matyó, dunántúli stb. népművészet mintáit használják. A szereplők öltözete is a régió jellegzetes népviseletét tükrözi.

Izgalmas képi megoldásokat kínál a Mátyás király meséiben (Eb, aki a kanalat nem ette, 1977; A bíró okos lánya, 1979) a Corvinák megvilágított keretezése által létrehozott tagolt képmező, vagy A kiskakas és a sövény (2002) című állatmese, amely finoman stilizált figuráival és belső keretezésével a sorozat vizuális koncepciójának legkonvencionálisabb, a hagyományos rajzfilmmintáktól leginkább elrugaszkodó példája.

Egyedül a Méhek a vonaton (1978) emelkedik ki modern kontextusával; a többi történet mind a hagyományos mesetörténetünkre épül.

hirdetes

A meséket a Magyar Televízió gyermekeknek szóló televíziós műsornak készítette, de ahogy az a népmeséknél lenni szokott, nem csak a legkisebbeknek szólnak. Az alapjául szolgáló szexuális jellegük és bujaságuk miatt számos történet - köztük A bíró okos lánya, A királylány jegyei és A székely asszony és az ördög - a felnőttek körében is ismertté vált.

A sorozaton a kezdetektől fogva dolgozó rendező, Horváth Mária bájos bumfordi karakterei vagy a Molnár Péter és Hegeds László festőművészek által készített, technikailag igényes hátterek jól példázzák, hogy az alkotók stílusa hogyan egészíti ki a népi díszítőművészetet használó egyedi animációs nyelvet.

Hogyan csinálták?

Mikulás Ferencnek, a kecskeméti Pannónia Filmstúdió igazgatójának tulajdonítják a sorozat létrehozását. A Magyar Népmesék elsődleges célja, hogy hitelesen és kézzelfoghatóan őrizze meg a következő generáció számára a népi örökség szellemi kincsét. Döntő fontosságú volt, hogy a módosítások helyett az egész sorozatban autentikus népmeséket használjanak. A valódi meséket a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutatók egy csoportja választotta ki, akik eredeti gyűjteményekből dolgoztak. A hagyományos népmesei minták megalkotásához Malonyai Dezs A magyar nép művészete (1907-1922) című ötkötetes kötete szolgált inspirációul.

Lapozz egyet a következő oldalra (meglepi is vár rád!)

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Budapesti Nemzetközi Vásár

A Budapesti Nemzetközi Vásár vagy közkeletű rövidítéssel BNV 1925 áprilisa óta évente... Tovább

A nagy tiszai ciánmérgezés

A nagy tiszai ciánmérgezés: Óriási tragédia ez az újkori magyar történelemben. A tiszai... Tovább

Tovább a lexikonra
Retró
X
Kövess minket facebookon!