hirdetes

Ó, azok a csodálatos Magyar népmesék

GE.
Magyar népmesék

Hogyan csinálták folytatás



A sorozat első rendezője, forgatókönyvírója, dizájnere, végül pedig fő rendezője és szakértője Jankovics Marcell volt. Ez idő tájt kezdett tudományos cikkeket írni és előadásokat tartani a népmesékben és mondákban található ősi szimbolizmusról. A Jankovics által tervezett 1977-es sorozat egyfajta kapocs volt a János vitéz és a Fehérlófia között a mesék szerkezetének és tartalmának rajzfilmre való átültetése, valamint ezen ötletek technikai megvalósítása szempontjából.

A sorozat a magyar nyelv ősi szépségének megőrzését is célul tűzte ki. A kismalac és a farkasok, A róka, aki otthonra lel, és A só, amelyeket hivatásos népmesemondók (Hrotkó Károly; Kóka Rozália) meséltek el; ennek köszönhetően kerültek be az első évad epizódjai közé. A mesék elbeszélésére végül szinkronszínészeket szerződtettek, mert a mesemondók dikciója kevésbé volt hihető, ha nem közönség előtt beszéltek.

A magyar népmeséket narráló Szabó Gyula egyedi módon és hangon szólal meg, de csak 1984-ben, a 3. évadban kezdett el kizárólag a sorozatban dolgozni. Az első epizódok stáblistáján olyan nevek szerepeltek, mint Avar István, Bánffy György, Bánhidi László, Molnár Piroska, Patkós Irma és Tolnay Klári. A sorozat akusztikai kialakítása is a zene hitelességét hangsúlyozta. A magyar népzenei örökségre épülő Kaláka együttes hangszerelt minden epizódot, és nemcsak a dallamokat, hanem a hangszeres zörejeket is ők alkották.

hirdetes

Milyen helyet foglal el a (magyar) filmtörténetben?

A kecskeméti Pannónia Stúdió legjelentősebb munkája a Magyar népmesék. Az 1964 és 1977 között készült 120 részes Gusztáv a stúdió védjegyévé vált sorozat után a leghosszabb magyar animációs filmsorozat. A stúdió leghosszabb gyártási idejű projektje, 1977 és 2011 között nyolc évadon át tartott.

hirdetes

A magyar népmesék számos magyar animációs filmhez szolgáltak inspirációs forrásként. A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) és a Két bors ökörcsőrű (1955), az államosított filmipar keretében készült első animációs filmek példái Macskássy Gyula népmese-adaptációinak, amelyek a filmtörténet fontos pillanatainak tekinthetők. Jankovics Marcell két legnépszerűbb játékfilmje, a János vitéz (1973) és a Fehérlófia (1981), az első magyar nagyjátékfilm is folklorisztikus gondolatokra épült.

Az 1970-es években megnőtt a fiatalok érdeklődése a magyar folklór iránt, ami elősegítette a sorozat elindítását. 1969-ben a Magyar Televízióban debütált a népzenészek tehetségkutató versenye Röpülj, páva! címmel, 1972-ben pedig elindult a táncházmozgalom, amelyet néha "magyar hippimozgalomnak" is neveznek. A népművészet történetének módszertani megőrzése országos szempontból is meghatározó Kecskeméten.

Jelentős nemzetközi karriert futott be a Magyar népmesék sorozat. Az online videómegosztó oldalra feltöltött epizódok többségét a közel 40 nemzetben való sugárzás mellett a távol-keleti nézők is megnézik. A Magyar népmesék nemcsak a nézők körében népszerű, hanem új animációs alkotásokra is inspirál.

… És jöjjön egy kis időutazás! Vagy inkább egy kis kőleves??? laugh

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Közlekedési Múzeum

Közlekedési Múzeum: Budapest egyik leghíresebb múzeuma.  Országos gyűjtőkörű, állami... Tovább

Parlagi sas

Parlagi sas: A parlagi sas, mely akár négy kilós testsúllyal is büszkélkedhet, szárnyainak... Tovább

Tovább a lexikonra
Retró
X
Kövess minket facebookon!