notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Magyarország közepét mutatom most be nektek

Ismerkedjünk meg együtt Magyarország közepével!

Sz.F.
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Magyarország közepével ismerkedhettek meg

Pusztavacs bemutatása

A község Pest megye déli részén, a Kiskunsági homokhátságon, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Vasútállomása nincs. A községet szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő. Pusztavacs központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.

 

Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település. Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett.

hirdetes

 

A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be. Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt. Utolsó férfiági leszármazottjának Koháry Ferenc Józsefnek a lánya Mária Antónia Gabriella Szász-Coburg-Saalfeldi Ferdinánd György Ágosthoz ment feleségül. A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet így a Szász-Coburg-Saalfeld-Koháryhercegi család szerezte meg, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.

hirdetes

 

Vacs-puszta a 19. században népesült be újra. Előbb tanyák jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ban nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött jogilag önálló községgé, ám ez az állapot csak 1970-ig tartott. 1970-ben a szomszédos Örkénynagyközséghez csatolták.

 

Az 1980-as évek első felében az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan a kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét. A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették. Pusztavacs az 1990-es önkormányzati választások idején nyerte el újra önállóságát. (Wikipédia)

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
382 003
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
4 206 306
Közösség
hirdetes

Szótár

A nagy tiszai ciánmérgezés

A nagy tiszai ciánmérgezés: Óriási tragédia ez az újkori magyar történelemben. A tiszai... Tovább

Kiss Ernő

Kiss Ernő: Eleméri és ittebei Kiss Ernő honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike.... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 145

Átlagos értékelés: 4.8

Érdekességek Kirándulás Magyar Magyar történelem Magyarország Magyarság