hirdetes

Márton-napi hagyományaink, népszokásaink – Mit is ünneplünk ezen a napon?

ZH

Márton-nap alkalmával nem hiányozhatnak az asztalainkról a libafinomságok és az új borok, hiszen november 11-e az adventi böjt előtti utolsó nap, amikor még szabad degeszre enni magad a finomságokkal. De milyen hagyományaink is fűződnek ehhez a naphoz, és mit is ünneplünk Márton-napon?

márton-nap

Márton-napi hagyományaink és a Márton-nap története

Márton-napjához rengeteg népszokásunk köthető, amiket érdemes megismerni, hogy miért is nem hiányozhatott a hagyományos libafogás és az újbor egy háztartás asztaláról sem november 11-én. Ismerjük meg a Márton-nap történetét és eredetét, valamint elevenítsük fel az ehhez a naphoz tartozó hagyományainkat és népszokásainkat Szent Márton-napjához közeledtével.

A Márton-nap eredete


Márton-napját Szent Mártonhoz köthetjük, aki 316 táján született Pannóniában és 397-ben hunyt el. Szent Márton volt a magyar kereszténység bölcsője, az ő tiszteletére épült a pannonhalmi bencés apátság, ahol a hiedelmek szerint született. 

Márton egy katona volt, aki az első szentként tisztelt hitvallónk és az első olyan szent, aki nem vértanú. Története az Úr hívásához kötődik, amikor is ő kérte elbocsátását. Azonban ezt a tettét a császár gyávaságnak tekintette, amelyre a legenda szerint Márton így válaszolt: „Ha kérésemet gyávaságnak becsmérled és nem hitnek, hát holnap majd védtelenül odaállok a csatasor elé, és Jézus nevében, a kereszt jelével, pajzs és sisak nélkül áthatolok az ellenségen.” Így is történt. Így vált ő az egyik leghíresebb védelmező szentünké, még Szent István is őt tartotta a legnagyobb védőszentnek.

Szent Mártonhoz rengeteg históriát köthetünk, fiatalkorát történetek mesélik és élete során számos csodát és gyógyulást munkájának ismertek el. De hogyan is kapcsolódnak a ludak Szent Mártonhoz?

Szent Márton és a libák


Mártont 371-ben Tours püspökévé választották, ám ő tiltakozott a megválasztása ellen, ezért a ludak óljában talált menedékre, ahol próbált elbújni a püspökké választás elől. Azonban a legenda szerint a ludak elárulták a gágogásukkal, így végül kénytelen volt elvállalni a püspökséget. Szent Márton fontos hittérítő munkát végzett, a környező pogány falvak nagy részét megtérítette.

hirdetes

Szent Márton és az újbor


Szent Márton személye és az újbor összekapcsolása már sokfelé elterjedt a magyar nyelvterületeken, hiszen Márton napjára általában megforr az újbor. Mivel ezen a napon kóstolták, ezért jött létre a mondás, miszerint: „A bornak Szent Márton a bírája!”. A hagyomány szerint a november 11-én felszolgált újbor vagy másnéven Libás-bornak még gyógyító hatása is volt.

A középkori hagyomány szerint Márton tours-i sírjától a kenyér és bor elfogyasztása után a lázbetegek és az ördöngösök gyógyultan távoztak.

Szent Mártonhoz kapcsolhatjuk még a Nagypoharú Szent Márton kifejezést, amely a búcsúnapján elfogyasztott mártonborra utal.

Szent Márton-napi népszokásaink és hagyományaink


Különösen sok Márton-naphoz kapcsolódó babonát és néphagyományt köthetünk, egyaránt pogány és keresztény oldalról.


Ilyen hagyomány a Márton-napi időjárási megfigyelések.

A hagyomány szerint, hogyha Márton napján havazott, akkor latyakos, enyhe télre lehet számítani. Ilyenkor azt mondták: Eljött Márton fehér lovon!

Ha pedig nem fagyott november 11-én, akkor viszont kemény és fagyos télre számítottak, vagyis Eljött Márton barna lovon.

A néphagyományok szerint a Márton-napi eső sem jelent jót, mert akkor rendszerint fagy, majd szárazság következik.

„Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél” - szól a népi bölcsesség.

Egy másik mondás szerint, "Ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál".

Ha viszont jó az idő Márton napján, nagyon hideg lesz a tél. Az e napi szép időt, Szent Márton nyaraként is emlegetik Baranyában.

hirdetes

„Ha a Márton napja ködös, zűrzavaros tél lészen, ha peniglen hideg, száraz tél.

Galgamácsán úgy tartják, hogy a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. Márton napján „Ha tisztába mégyen le a Nap, kemény tél, ha homályba, lágy tél lészen.


A borászok úgy tartják, hogyha Márton napján még zöld a szőlő levele, akkor enyhe lesz a telünk, Csallóközben pedig a Márton-napi havazás további harminc napig tartó havazást ígér.

Az időjós libacsont


A Márton-napi lakoma során a sült liba mellcsontjából az időjárásra is szoktak jósolni egyes népszokásokban. A hagyomány szerint meg kell vizsgálni a csontot, hogy megjósoljuk milyen időnk lesz az idei télen. Hogyha a liba csontja barna és rövid, akkor sáros és esős lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor bőven lesz havazás.

A csontokat ki szokták tenni a tornácra, és a mellcsonton keresztül szokás nézni a naplementét. Ugyanis, ha a nap felhőkön keresztül megy le, akkor a tél lágy lesz, ha pedig az ég tiszta, akkor kemény lesz a tél.

A megnyugtató babona

A népi hiedelem szerint, aki Márton napján lesz spicces a bortól, azt elkerüli a fej- és gyomorfájdalom a jövő évben, s közérzete is kifogástalan lesz! 

Tilos a házimunka!

Szent Márton napja a babona szerint gonoszjáró nap is egyben, amikoris az asszonyoknak tilos dolgozniuk, legfőképpen mosni és ruhát szárítani nem szabad, mert az dögvészt okozna a marhák között.

Márton-napi éjszakai álom

Aki november 11-én éjjel álmodik, a hiedelmek szerint boldog lesz a következő évben.

Lámpás felvonulások hagyománya

Márton-nap alkalmával sokfelé elterjedt, hogy lámpás és fáklyás felvonulást szerveznek. Leginkább a holland és a német területeken, de Magyarországon is van ahol tüzet gyújtanak, vagy a leszálló sötétben lampionokkal sétálnak végig a főúton.
 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Harry Houduni

Harry Houduni: Harry Houdini Weisz Erik  néven született 1874-ben, Budapesten. A világ egyik... Tovább

Fehér hortobágyi racka

Fehér hortobágyi racka: Aki járt már a Hortobágyon, az az út mellett lépten-nyomon... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek