Márton nap népszokások, Márton napi hagyományok, mikor van Márton nap

Márton nap Magyarországon

Sz.F.

Szent Márton napján (röviden csak Márton nap – november 11.) Magyarországon az új boroké és a libáké a főszerep. A tavasszal, illetve a nyár elején kikelt libák általában ekkorra szednek fel annyi súlyt, hogy készek legyenek a vágásra. Általában ilyenkor kóstolják meg először az éves szüretből készült új borokat is, így a Márton nap híres kiadós lakomáiról.

Márton nap hagyományai, Magyarország és Márton nap

A hónap során több étterem menüjébe is bekerül néhány a különleges Márton napi fogás, a borászok pedig büszkén mutatják be legfrissebb alkotásaikat. De hogyan kapcsolódnak egymáshoz Szent Márton, a borok és a libák? Erről a neves napról több történet is született már, méghozzá évszázadokkal ezelőtt. Tarts velünk, amint felfedezzük ezeket a következőkben!

Márton nap – Ki is volt Szent Márton?

A történet egy római tiszt fiával, Mártonnal kezdődik, aki Savariában (ma Szombathely) született, a Római Birodalom pannóniai tartományában, valamikor 316-317 környékén. A fiú a római császár hadseregében szolgált, amikor egy hideg éjszakán Amiens (Franciaország) megpillantott egy hiányos öltözetű koldust. A férfi láttán Márton fogta saját köpenyét, és kardjával kettéhasította, hogy megoszthassa azt a koldussal. Még azon az éjszakán álmában megjelent neki Jézus, ugyan abban a köpenydarabban, amelyet átnyújtott a koldusnak. Az álom láttán Márton hite tovább erősödött, és hamarosan elhagyta a hadsereget, hogy istent szolgálhassa.

Jócselekedetei és a szegények iránt mutatott együttérzése és könyörülete miatt annyira népszerűvé vált, hogy Tours püspökének is megválasztották. Márton azonban nem kért a püspökségből, és a történet szerint egy libaólba rejtőzött az érte küldött megbízott elől, azonban a libák elárulták őt gágogásukkal. A férfi ezt követően kénytelen volt elfogadnia püspöki pozícióját, amelyet 371-től töltött be. Élete hátralevő részét a rászorulók támogatására áldozta.

Egy másik legenda szerint a Szent Márton napi hagyományok egészen a római időkig nyúlnak vissza, amikor is november 11. a földművelési szezon végét és a tél kezdetét jelezte a római naptár szerint. A rómaiak libák feláldozásával tisztelegtek Aszklépiosz, a gyógyítás istene előtt. A libákat Mars, a háború istene szent madarainak tartották, egyszer ugyanis megmentették Rómát a gágogásukkal a galloktól. 

Márton nap és az időjóslás

A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „A bornak szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor. A következő oldalon megismerheted a Márton-napi magyar népszokásokat! 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
További cikkek ebben a témában

Szótár

Takarító cég Budapest

Megbízható, gyors és alapos takarító cég Budapesten? A számos referenciával rendelkező... Tovább

Tordai Sóbánya

Tordai Sóbánya: Népszerű idegenforgalmi helyszín Erdély kapujában. Kolozsvártól 35 km-re... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek Ételek Gasztronómia Magyar Magyarország Magyarság