hirdetes

Márton nap Magyarországon

Sz.F.
Márton nap hagyományai, Magyarország és Márton nap

Márton nap és ajándékozás

A 14. századi krónikákban Szent Márton napja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át. Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak.

Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.

hirdetes

Márton nap – A libák és a bor

Az első feljegyzett Márton napi libalakoma 1171-ben történt. Ekkoriban több szempontból is praktikusnak számított novemberben levágni és elfogyasztani a libákat. A Szent Márton napi ünnepség a szüreti időszak végét jelentette a farmerek számára, akik (földjeikkel együtt) ekkor kezdték meg téli pihenőjüket. Az inasok és a cselédek ekkor kapták meg éves bérüket és egy libát, mert a tömött libák állományát ritkítani kellett a tél beállta előtt.

A népi babonák szerint november (az év 11. hónapja) 11. napján 11:11-kor sült libát kell fogyasztani, mert aki ezt nem teszi meg ilyenkor, az egész évben éhes marad majd. Éppen ezért az emberek ezen a napon országszerte hatalmas lakomákat rendeztek, a következő év termésének bőségének biztosítása érdekében. Az állatáldozatok bemutatásának pogány eredetű szokását csak később vette át a kereszténység.

hirdetes

Habár magának Szent Martinnak nem sok köze volt a borokhoz élete során, a Márton nap igen közel esik ahhoz az időszakhoz, amikor a szezon első borai előkerülnek. Valószínűleg ez a fő oka annak, hogy a Márton napnak több helyen is részét képezik a különböző borhagyományok. Szent Mártont éppen ezért nem csak Franciaország, a katonák, a lovak, a lovasok szentjének, hanem a libák és borászok védelmezőjének is tartják.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában

Szótár

Gemenci erdő

Gemenci erdő: Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi... Tovább

Baja

Baja: Baja város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Nem egészen 40 000 ember... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek Ételek Gasztronómia Magyar Magyarország Magyarság