notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Pünkösdi népszokások, ismerd meg te is a Pünkösd történetét, kialakulását

hirdetes

Pünkösdi népszokások - ismerd meg te is Pünkösd történetét

B. Á.

Az egyházi ünnepek közül talán a Pünkösdhöz kapcsolódik a legtöbb népszokás. E szokásokban tetten érhető a tavasz fölött érzett öröm, a természet ébredése. Abbahagyja a lusta téli nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a fák és bokrok levelei, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, hogy ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák beköszönte előtt kicsit pihenni és ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.

Pünkösdi népszokások

Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az úgynevezett Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdi népszokások - Pünkösdikirály-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai e hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható.

hirdetes
 

Pünkösdi népszokások -A Pünkösdi királyné járás

A XVIII. század végétől kezdve elterjedt a pünkösdi királynéjárás is, amikor a falu legszebb kislánya lett a kiskirályné, ami nagy tisztesség volt. A lányok mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekkel köszöntve a háziakat, és virággal szórták be a szobát. A játék végeztével a vendéglátók megkérdezték a lányokat: "Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú?" Ezután fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozták a kiválasztott kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, akkor a háziak megnyugodtak, mert ez azt jelentette, hogy jó lesz a termés.

hirdetes

Pünkösdi népszokások - Pünkösdölés

Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek, vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött. Jellegzetes pünkösdi énekek voltak: "- Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát."; vagy "- Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja."; vagy "- Pünkösdnek jeles napján?" A következő oldalon folytatom, érdemes lapozni egyet!

photosforyou képe a Pixabay -en.

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
204
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2020. JANUÁR 1. ÓTA:
1 745 728

Szótár

Debreceni mézeskalács

Debreceni mézeskalács: Debreceni mézeskalács számtalan formában és méretben készül pirosra... Tovább

Kéktúra

Kéktúra: Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek